Tverdota György - Veres András (szerk.): Testet öltött érv. Az értekező József Attila (Budapest, 2003)
"Szublimálom ösztönöm"
162 VALACHI ANNA Kézenfekvő feltételezésnek látszott, hogy a költő e szöveggondozási munka során „képezte ki” magát a terapeutája szakmájából, miközben igyekezett szemléletessé és olvasmányossá varázsolni a tudományos szöveget. Valójában azonban már sokkal korábban megismerkedhetett a rejtett összefüggések tudományaként számon tartott analitikus lélektan szakirodaimával. Hont által „homályosan” Szigeti Lajos Sándor hívta föl a figyelmet egy cikkre, melyből József Attila minden bizonnyal már „17-18 évesen, jó »tolmácsolásban« ismerhette meg Freud egy-egy gondolatát”.5 A kis tanulmányt a költőnél két évvel fiatalabb - de életkorához képest meglepően művelt és sokoldalúan tájékozott - barátja, Hont Ferenc írta, Homályos Ferenc álnéven, a közösen indított folyóirat, a szegedi Csönd hasábjain, 1923 januárjában. A költés pszichikai okai6 című írás szerzője valójában a libidó szublimációjának folyamatát mutatta be, kimondva: „a költés egy szexuális részletösztönnek, a mutogatási kedvnek átszellemített formája”. (József Attila első ismert, gyermekkori verse idéződik máris az emlékezetünkbe: „Míg a cukrot szopogatnám, új ruhámat mutogatnám” - majd az önfelmutatási vágy beteljesítésének tekinthető Bevezető című vers közismert zárósora szolgálhat klasszikus illusztrációként az iménti tételhez: „Én, József Attila, itt vagyok”.) Hont Ferenc rövid tanulmányvázlatában annak idején arra is kitért, milyen lelki okokra vezethető vissza a férfipoéták számbeli fölénye a nőköltőkhöz képest. A hírhedett nőgyűlölő, Otto Weininger tételéből kiindulva azt taglalta, hogy „a nő szemérmetlen, míg a férfi nem az”, s azt a jelenséget, hogy „míg a férfi meztelenségét leplezni igyekszik, addig a nő feltárni azt: nem más, mint kimondása annak a tételnek, hogy a nőnél a mutogatási kedv megmaradt eredeti formájában (természetesen a genitális zóna uralmának alávetve), míg a férfinél átszellemítődött.”7 Samuval, in „miért fáj ma is”, i. m., 229-258; Lengyel András,József Attila első analitikusa, in Uő, A modemitás antinómiái, Bp., Tekintet Kiadó, 1996, 55-96. 5 Szigeti Lajos Sándor; A József Attila-i teljességigény. Motívumelemzések, Bp., Magvető Kiadó, 1988, 260. b Homályos Ferenc, A költés pszichikai okai. Vázlatos gondolatok egy tanulmányhoz, Csönd 1923. január, 13-14. Összevetésül: ugyanebben az évben, 1923-ban jelent meg magyarul Sigmund Freud A Halálösztön és az Életösztönök című könyve Budapesten, Kovács Vilma fordításában, Ferenczi Sándor előszavával, valamint A mindennapi élet pszichopatológiája című műve, amelyhez szintén Ferenczi Sándor írt előszót. 7 Homályos Ferenc, uo.