Tverdota György - Veres András (szerk.): Testet öltött érv. Az értekező József Attila (Budapest, 2003)
"Szublimálom ösztönöm"
166 VALACHI ANNA unszolására 1931-1932 körül rövid időre maga is dr. Rapaport Samu páciense lett, bizonyítottnak látta tézise igazát.22) Nem könnyű azonosítani József Attila egykori olvasmányait, hiszen ritkán hivatkozott az eszmerendszerét megalapozó forrásokra - de a műveiben fölbukkanó motívumok alapján szellemi élményeire is következtethetünk. Jó példa erre Ferenczi Sándor A család alkalmazkodása a gyermekhez című előadásának szövege, melyet a Korunk olvasójaként József Attila minden bizonnyal ismerhetett.23 A legnagyobb magyar pszichoanalitikus orvos írásának alapeszméjére öt évvel később, Rapaport Samunak címzett leveleiben utalt vissza a Hódmezővásárhelyen eszmélkedő költő - az analitikus kezeléseken megszokott, gyermeki nézőpontból szemlélve a maga és mások viszonyát: „Mért én idomuljak a külvilághoz, idomuljon hozzám a külvilág!”24 De valójában már az 1934 körül keletkezett Vallomásban25 26 is az anya-gyerek duál-unió zavartalan időszakának szimbolikus boldogságmodelljét ábrázolta - képzelete segítségével. Számos hasonló - mélyen gyökerező, más olvasmányélmények által fölerősített - hatás öltött formát az érett költő gondolatrendszerében. 1928 tavaszán - Vágó Mártához fűződő szerelme idején - már intenzív szellemi kapcsolatba került a nagypolgári származású lány szülei és ismerősei révén a baloldali liberális szellemiségű Századunk folyóirat körével melyet istenkáromlási perének védőügyvédje, dr. Vámbéry Rusztem és Varró István szerkesztett. Az Angliában szociális munkásnak tanuló Márta későbbi könyvéből, illetve a költő hozzá írt leveleiből20 tudjuk, hogy József 22 Németh Andor, akit korábban az individuálpszichológus Alfred Adler kezelt Bécsben, s ott is jelentek meg ilyen tárgyú írásai, bölcs öniróniával idézte föl az eredménytelen kezelés részleteit az Emlékezések ben. I. m., 451-452. 23 Lásd Korunk 3 (1928): 3. sz., 593-599. - Egy évvel később adták ki magyarul Ff.renczi Sándor fő művét Katasztrófák a nemi működés fejlődésében címmel, a Pantheon kiadásában, amely 1924-ben, Thalassa címmel jelent meg németül. 2< József Attila 1934 tavaszán keletkezett, több „ülésben” és dátumozással írt, szabadaszszociációs technikával készült levelét orvosa javaslatára vetette papírra Hódmezővásárhelyen. A géppel írt szöveget évtizedeken keresztül zárt anyagként őrizték az Országos Széchényi Könytár Kézirattárában. A több részből álló írás Rapaport-levél címmel, teljes terjedelmében, tárgyi jegyzetekkel kiegészítve jelent meg. Szövegét lásd „miért fáj ma is”, i. m., 357-382. Az idézett mondat helye: 366. 25 Szövegét lásd József Attila művei, összegyűjtötte, gondozta, jegyz. Szabolcsi Miklós, Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1977, I, 715-716 (Magyar Remekírók). 26 Vágó Márta beszámolt könyvében az Erzsébet kávéházban, a Századunk-asztalnál tett közös látogatásaikról 1928 tavaszán (Vágó Márta, József Attila, s. a. r. Takács Márta, Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1957, 27-30). József Attila a távollévő Mártának írt leveleiben a Századunk körében átélt élményeit is megemlítette (József Attila válogatott levelezése, 2. jegyzetben í. m., 188, 229). Vágó Józsefnénak 1928. november l-jén írt levelében számolt be a Századunknál aratott sikereiről: „Vámbérynek Pintérről szóló