Tverdota György - Veres András (szerk.): Testet öltött érv. Az értekező József Attila (Budapest, 2003)
"Szublimálom ösztönöm"
176 VALACHI ANNA vényű pszichoanalízis társadalmi méretű kiterjesztése a költő számára termékeny nézőpontnak bizonyult. (József Attila Egyéniség és valóság című tanulmányában ugyan erőteljesebben érvényesült Wilhelm Reich szexuális és politikai felszabadulást egyszerre követelő szemlélete,70 hiszen a KMP tagjaként - és gyakorló „neurotikus forradalmárként” - személy szerint is a marxizmus céljaival egybeeső, osztályharcos szellemiségű pszichoanalízis-elméletek vonzották. Ró heim azonban - Harmat Pál szerint - „Freudhoz hasonlóan nem értett egyet Marx-szal”,71 Reich pedig Róheim ellenfelei közé tartozott.72 A SEXPOL-mozgalom meghirdetőjének provokatív egyéniségét és ellenségeskedő attitűdjét jellemzi, hogy a magyar pszichoanalitikusok közül senkivel nem ápolt barátságot, sőt: „Radónál csak Róheimet gyűlölte jobban”.73) József Attila számára a varázstudós-néplélekkutató Róheim Géza akkor válhatott pszichoanalitikusként is mesterré, amikor mozgalmi csalódásai következtében egyre kritikusabban kezdett gondolkodni csalhatatlannak vélt eszméiről - és amikor saját analízise során megsejtette az analitikus lélektan révén elérhető potenciális teljességélmény virtuális valóságát. A Reich-hatás mellett is nyilván minden alkalmat megragadott, hogy szakmai kapcsolatban maradjon Róheim Gézával - különösen azután, hogy Róheim A csumnga népe74 című, 1932-ben megjelent új könyve, amelyben a tudós utazó ausztráliai expedíciója tanulságairól számolt be, mely a költő pszichoanalitikus gondolkodásának további irányát is jelentősen befolyásolta. A kötet egyébként — Tasi József kutatásai szerint - József Attila könyvtárának is becses darabja volt.75 76 A költőre gyakorolt olvasmányélmény hatását Szántó Judithoz írt egyik levelének tréfásan alakoskodó aláírása jelzi: PuKuti Wara7" ez a név, Pukuti-Wara formában, Róheim könyvében egy közép-ausztráliai törzsfőnök neveként szerepel, aki híres varázsló volt, és nagy tekintélynek örvendett különleges képességei miatt. A szerelmi varázslás eszközeként használt csurunga a primitív népeknél a fallosz szimbóluma: a varázsló te70 Wilhelm Reich munkásságáról lásd Erős Ferenc, József Attila és a freudomarxizmus, in UŐ, Analitikus szociálpszichológia, Bp., Új Mandátum Könyvkiadó, 2001, 109-166; József Attila freudomarxizmusáról lásd i. m., 167-183. 71 Harmat Pál, 27. jegyzetben i. m., 357. 72 Harmat szerint Wilhelm Reich „lényegében azt vetette a szemére, hogy Freudot és nem őt, Reichet követte. [...] Reich Róheimet is az »emocionális pestis« képviselőihez sorolta - számos személyes ellenfelén kívül Hitler és Sztálin társaságában. Az érem másik oldala, hogy - Reich szerint - az Imago azért utasította vissza Róheim kritikáját az osztrák freudomarxista etnológiai tevékenységéről, mert személyes megjegyzésekkel volt teletűzdelve.” I. rn., 360-361. 731. m„ 330. 71 Róheim Géza, A csurunga népe, Bp., Leblang, 1932. 75 Tasi József, József Attila könyvtára és más tanulmányok, Bp., Ecriture Kiadó, 1996, 37. 76 József Attila válogatott levelezése, 2. jegyzetben i. m., 283.