Tverdota György - Veres András (szerk.): Testet öltött érv. Az értekező József Attila (Budapest, 2003)
"Szublimálom ösztönöm"
A NÉWARÁZSTÓL A PSZICHOANALÍZISIG 177 hát a nemzés, a törzs szaporodásának, életben maradásának letéteményese. József Attila számára viszont a törzsfőnök nevével való játékos azonosulás - legalábbis a motiváció szintjén - titkos erőforrásként szolgálhatott. Párhuzamos olvasatok A Csurunga népének civilizáció előtti gátlástalanságot konzerváló világa, ahol a bennszülöttek - Róheim megjegyzése szerint - „a szexuális szimbolizmust egyenesen megjátsszák”77 - később is sokat foglalkoztatta József Attilát. 1932-ben - már a Csurunga ismeretében - keletkezhetett az Emberi eszmélet és társadalmi haladás című gondolatsora,78 amelyben Róheim expedíciós tapasztalatairól számot adó könyvéből vehette hivatkozása tényanyagát. „Vannak népek, melyek főtáplálékát zsíros kukacok teszik” - írta, mintegy későbbi, Hegel, Marx, Freud című tanulmányának fontos gondolati előzményeként, azzal a konklúzióval, hogy „Libamáj és giliszta között nem a gyomorsav, hanem társadalmi létünktől alakított tudatunk dönt.”79 Ha az ihlető szövegrész után nyomozva föllapozzuk Róheim csupa élményt és értelmezést tartalmazó Csurunga-könyvét, ilyen - és hasonló forrásnyomokra bukkanhatunk: „...az ennivaló mindenütt fontos, de különösen itt, ahol nem könnyű megszerezni. [...] Nyiki beszélt és azt mesélte, hogy ma délután fogott egy gyíkot és megette. Azután talált különféle kukacokat, azokat is mind megette. [...] Minálunk a kisfiú arról ábrándozik, hogy generális lesz vág)7 király, a leány pedig a mesebeli királyfiról, de az ausztráliai gyermek légvárainak témája sok-sok kukac, bogyó, gyökér, mézes hangya és kenguruhús.”80 Amikor Rapaport Samu 1933 elején véget vetett József Attila kezelésének,81 a terapeuta - azaz külső narratíva-értelmező - nélkül maradt páciens, aki ekkorra már nélkülözhetetlen életfunkciónak tekintette a legbensőbb 77 Róhkim Géza, A csurunga népe, 74. jegyzetben i. m., 27. 78 Lásd Horváth Iván, Tverdota György, József Attila összes tanulmánya..., 55. jegyzetben i. m., 83. sz. szöveg. 79 Uo. 80 Róheim Géza, A csurunga népe, 74. jegyzetben i. m., 206-207. 81 Szántó Judit szerint Rapaport dr. a következő szavakkal indokolta elhatározását: „Nem tudok segíteni magán, Attila! Fogja fel ezt úgy, mint egy természeti csapást!” Az élettárs szerint József Attila belebetegedett az orvos döntésébe: „Megízlelni, megcsillogtatni a gyógyulás lehetőségét két éven keresztül, majd kijelenteni, hogy reménytelen, ez a megsemmisülés volt. És sehonnan semmi biztatás. Attila akkor beteg lett. Én Babitshoz felmentem, kértem, ne haragudjon Attilára kritikája miatt,