Tverdota György - Veres András (szerk.): Testet öltött érv. Az értekező József Attila (Budapest, 2003)
"Szublimálom ösztönöm"
178 VALACHIANNA titkai utáni módszeres nyomozást, átmenetileg „levelező” analízisre és a szakirodalom eddiginél is alaposabb tanulmányozására kényszerült. 1933. május 24-én temették el a 60. születésnapja előtt, fehérvérűségben váratlanul elhunyt Ferenczi Sándort, Róheim kiképző analitikusát és barátját.s" A magyarországi pszichoanalitikusok kollektív születésnapi meglepetésének szánt - ám az ünnepelt halála miatt posztumusz kiadvánnyá vált - tisztelgő kötetben*5 Freud nekrológja után Róheim Géza A primitív ember című tanulmánya olvasható első közleményként.84 Az írás tulajdonképpen A csurunga népe fontosabb tanulságait foglalja össze - de az 1932-ben megjelent könyv kissé csapongó írásmódjához képest áttekinthető szerkezet és olvasmányos stílus jellemzi ezt a tanulmányt. Talán merész, de nem alaptalan a feltételezés, hogy József Attila - aki két évvel korábban már elvégzett egy-két hasonló stiláris beavatkozást előbb Max Flodan,85 majd dr. Rapaport Samu könyvén81’ - úgy fejezte ki tiszteletét és esetleges háláját Róheim Gézának (akár egy esetleges „kiképző” analízisért, akár egy vagy több eszméltető olvasmányélményért), hogy kitűnő stílusérzékét hasznosítva, nyelvileg mintegy „följavította”, áttekinthetőbbé és érthetőbbé „varázsolta” Róheim adatokkal zsúfolt, illetve valamennyi égtáj jellegzetességét aprólékosan ábrázoló megfigyeléseit. Ekkoriban keletkezhettek azok a nyersfordításai is, amelyeket Primitív költészet összefoglaló címen ismerhetünk, s amelyekről a költő válogatott műveit sajtó alá rendező Szabolcsi Miklós úgy vélekedett, hogy „Az e cím utaltasson ki valami összeget, mert Attila tönkremegy. Babits 400 pengőt juttatott el hozzánk, akkor ijesztő volt a lelkiállapota.” Lásd Szántó Judit, Napló és visszaemlékezés, s. a. r., előszó, jegyz. Murányi Gábor, Bp., Múzsák - Petőfi Irodalmi Múzeum, 1986; 2. kiadás: Bp., Argumentum Kiadó, 1997, 104. - Ezt a stációt viszonylag pontosan datálhatjuk József Attila 1933. március 2-án kelt levele alapján, melyben 300 pengős Baumgarten-segélyért mond köszönetét Babits Mihálynak. Lásd József Attila válogatott levelezése, 2. jegyzetben i. m., 291. 82 Szinetár Ernő emlékezete szerint a farkasréti temetőben József Attila is ott volt, Lázár Vilmos és Nagy Lajos társaságában. „Mivel az a hír terjedt el, hogy Ferenczi fehérvérűségben halt meg - ennek valószínűleg sápadtsága adott tápot -, a hipochondriás vonatkoztatásokra hajlamos József Attila is arról panaszkodott, hogy neki is leukémiája van. A költőt nagyon megviselte Ferenczi halála.” Idézi Harmat Pál, 27. jegyzetben i. ni., 183. 83 Lélekelemzési tanulmányok [Magyarországi Pszichoanalitikai Egyesület], Bp., Somló Béla Könyvkiadó, 1933; reprint kiadását lásd Bp., Párbeszéd és T-Twins, 1993. 811. m„ 9-29. 85 Max Hodan Igazán a gólya hozza a kisgyereket ? című felvilágosító füzetének kontrolifordítására Müller Lajos kérte fel a költőt 1931 márciusában. Lásd József Attila Emlékkönyv, 16. jegyzetben i. m., 284. 86 Rapaport Samu, Ideges gyomor- és bélbajok keletkezése és gyógyítása, Pszichoanalitikai tanulmány, Bp., A Lélekkutatás kiadása, 1931.