Tverdota György - Veres András (szerk.): Testet öltött érv. Az értekező József Attila (Budapest, 2003)

"Szublimálom ösztönöm"

178 VALACHIANNA titkai utáni módszeres nyomozást, átmenetileg „levelező” analízisre és a szak­­irodalom eddiginél is alaposabb tanulmányozására kényszerült. 1933. május 24-én temették el a 60. születésnapja előtt, fehérvérűség­ben váratlanul elhunyt Ferenczi Sándort, Róheim kiképző analitikusát és barátját.s" A magyarországi pszichoanalitikusok kollektív születésnapi meg­lepetésének szánt - ám az ünnepelt halála miatt posztumusz kiadvánnyá vált - tisztelgő kötetben*5 Freud nekrológja után Róheim Géza A primitív ember című tanulmánya olvasható első közleményként.84 Az írás tulajdonkép­pen A csurunga népe fontosabb tanulságait foglalja össze - de az 1932-ben megjelent könyv kissé csapongó írásmódjához képest áttekinthető szerke­zet és olvasmányos stílus jellemzi ezt a tanulmányt. Talán merész, de nem alaptalan a feltételezés, hogy József Attila - aki két évvel korábban már elvégzett egy-két hasonló stiláris beavatkozást előbb Max Flodan,85 majd dr. Rapaport Samu könyvén81’ - úgy fejezte ki tisztele­tét és esetleges háláját Róheim Gézának (akár egy esetleges „kiképző” analízisért, akár egy vagy több eszméltető olvasmányélményért), hogy ki­tűnő stílusérzékét hasznosítva, nyelvileg mintegy „följavította”, áttekinthe­tőbbé és érthetőbbé „varázsolta” Róheim adatokkal zsúfolt, illetve vala­mennyi égtáj jellegzetességét aprólékosan ábrázoló megfigyeléseit. Ekkoriban keletkezhettek azok a nyersfordításai is, amelyeket Primitív költészet összefoglaló címen ismerhetünk, s amelyekről a költő válogatott műveit sajtó alá rendező Szabolcsi Miklós úgy vélekedett, hogy „Az e cím utaltasson ki valami összeget, mert Attila tönkremegy. Babits 400 pengőt juttatott el hozzánk, akkor ijesztő volt a lelkiállapota.” Lásd Szántó Judit, Napló és visszaemlékezés, s. a. r., előszó, jegyz. Murányi Gábor, Bp., Múzsák - Petőfi Irodalmi Múzeum, 1986; 2. kiadás: Bp., Argumentum Kiadó, 1997, 104. - Ezt a stációt viszonylag pontosan da­tálhatjuk József Attila 1933. március 2-án kelt levele alapján, melyben 300 pengős Baumgarten-segélyért mond köszönetét Babits Mihálynak. Lásd József Attila váloga­tott levelezése, 2. jegyzetben i. m., 291. 82 Szinetár Ernő emlékezete szerint a farkasréti temetőben József Attila is ott volt, Lázár Vilmos és Nagy Lajos társaságában. „Mivel az a hír terjedt el, hogy Ferenczi fehér­vérűségben halt meg - ennek valószínűleg sápadtsága adott tápot -, a hipochondriás vonatkoztatásokra hajlamos József Attila is arról panaszkodott, hogy neki is leuké­miája van. A költőt nagyon megviselte Ferenczi halála.” Idézi Harmat Pál, 27. jegy­zetben i. ni., 183. 83 Lélekelemzési tanulmányok [Magyarországi Pszichoanalitikai Egyesület], Bp., Som­ló Béla Könyvkiadó, 1933; reprint kiadását lásd Bp., Párbeszéd és T-Twins, 1993. 811. m„ 9-29. 85 Max Hodan Igazán a gólya hozza a kisgyereket ? című felvilágosító füzetének kontroli­­fordítására Müller Lajos kérte fel a költőt 1931 márciusában. Lásd József Attila Emlék­könyv, 16. jegyzetben i. m., 284. 86 Rapaport Samu, Ideges gyomor- és bélbajok keletkezése és gyógyítása, Pszichoanalitikai ta­nulmány, Bp., A Lélekkutatás kiadása, 1931.

Next