Tverdota György - Veres András (szerk.): Testet öltött érv. Az értekező József Attila (Budapest, 2003)
"Szublimálom ösztönöm"
A NÉWARÁZSTÓL A PSZICHOANALÍZISIG 179 alatt közölt versfordítások kéziratainak egy része József Attila írógépén készült. Nem állapíthatjuk meg bizonyosan, vajon József Attila készítette-e őket, vagy valaki más, és csak az ő írógépén másolták le. Nem látszik lehetetlennek, hogy Szántó Judit próbálkozásairól van szó, esetleg a költő segítségével végzett fordítói gyakorlatokról.”87 Mivel Szántó Judit meseírói kísérletein88 kívül más irodalmi - kivált műfordítói - hajlamairól nem tudunk, és naplójának, visszaemlékezéseinek stílusa sem vall írói tehetségre, elvethetjük ezt a feltételezést. József Attilának a „primitív költészet” iránti fogékonyságát messzemenően igazolja, sőt feltételezi a Róheim Géza személye és művei iránti, régi keletű, kitüntető érdeklődése. Minden bizonnyal maga Róheim gyűjtötte ausztráliai expedíciója során ezeket a varázsénekeket, siratókat, önerősítő fohászokat, ő fordíthatta németre vagy magyarra, s föltehetőleg ő kérte meg József Attilát, hogy adjon versformát a szövegeknek. (A feltételezést valószínűsíti Verebélyi Kincső állítása: „Amikor az ausztráliai nyelvek egyik legkitűnőbb kutatója, Stephen Wurm a közelmúltban megtudta, hogy a budapesti Néprajzi Múzeumban fonográffelvételek vannak az 1930-as évekből, nem hitt a fölének. Ugyanis - e nálunk feldolgozatlan - anyag világszerte unikális érték, párja nincs.”89 S mivel Róheim nem csupán néplélektani tanulmányokat írt, hanem 1934 elején Adám álma címmel Madách Tragédiájának pszichoanalitikus nézőpontú interpretációját is közreadta a Nyugatban,90 József Attilának egyre több oka és alkalma volt arra, hogy hasznosítsa az életből és az irodalomból vett analógiák alapján az önmagára vonatkoztatható mélylélektani ismereteket. Kassai György elemzése szerint mivel „Madách-Adám” minden nőben az anyját látja, Az Ember tragédiájának tudattalan nagy kérdése Róheim megfogalmazásában a következőképpen hangzik: „van-e mód az incesztuózus vágyak szublimálására, van-e kivezető út a nagy küzdelmekből, amely[ek]ben az emberiség az archaikus-infantilis vágyak és a kulturális szublimálódás között vergődik?” „A választ főleg a végső jelenet adja meg, amikor Adám, megtudván, hogy apa lesz, azonosítja magát az apával, vagyis »Lucifertől«, a lázadó fiútól megtér az apa-istenhez.”91 87József Attila művei, 25. jegyzetben i. m., I, 750. - Szabolcsi Miklós az 1932-ben készült műfordítások között tartotta számon a közös cím alá sorolt tíz - köztük az R... barátom című, a kipontozott név miatt talányos benyomást keltő - versszöveget. “József Attila 1934. május 4-én Hódmezővásárhelyről írt levelében megdicséri Szántó Juditot: „A mese nagyon kedves, úgy látszik, tényleg tehetséges vagy.” Lásd József Attila válogatott levelezése, 2. jegyzetben i. m., 301. 89 Verebélyi Kincső, Róheim Géza, 27. jegyzetben i. m., 185-186. 90 Róheim Géza, Ádám álma, Nyugat, 27 (1934): 27. sz., 323-325. 91 Kassai György, A Nyugat és a pszichoanalízis, 9. jegyzetben i. m., 175-176.