Tverdota György - Veres András (szerk.): Testet öltött érv. Az értekező József Attila (Budapest, 2003)
"Szublimálom ösztönöm"
A NÉWARÁZSTÓL A PSZICHOANALÍZISIG 183 Amit szívedbe rejtesz A Szép Szót szerkesztő József Attila szívesen adott helyet lapjában a pszichoanalízissel kapcsolatos témáknak és kedvelt szerzőinek.110 A Freud 80. születésnapjára összeállított 1936. márciusi folyóiratszámban az úttörő nemzedék két leghíresebb magyar tudósától közölt egy-egy tanulmányt. A jellem pszichoanalitikus gyógymódja című írás az akkor már három éve halott Ferenczi Sándor hagyatékából származott, Róheim Géza pedig Pszichoanalízis, etimológia, folklore1" című tanulmányában méltatta Freud érdemeit. József Attila a Gyermekké tettél kezdetű versét Egy pszichoanalitikus nőhöz címmel adta közre itt, a bécsi mestert köszöntő Amit szivedbe rejtesz kezdetű költemény pedig Róheim tanulmányával egy oldalon jelent meg. Szabolcsi Miklósnak is feltűnt, hogy „József Attila két verse közül az Amit szivedbe rejtesz címűt, sajátos módon, apróbb betűkkel szedve közölték a Róheim-tanulmány vége alá tördelve, míg az Egy pszichoanalitikus nőhöz címűt teljes oldalon, kisebb betűtípussal. Tördelési véletlen vagy szándékos lefokozás?”"2 - töprengett a monográfus. A rejtély lehetséges magyarázata - ha József Attila szimbolikus gondolkodásmódját követve tekintjük át a lapszámot -, hogy a költő a szeretett nőt megszólító vers kiemelését éppoly fontosnak tartotta saját folyóiratában, mint a legfontosabb mesterek és a saját nevét egyazon oldalon, egymás közvetlen közelében feltüntetni. Tudniillik a 211. lap tetején befejeződött Róheim-cikk jobbra zárt, csupa nagybetűs aláírása alatt, az „Amit szivedbe rejtesz...” ajánlásaként, szintén jobbra zárva, a közösen tisztelt ünnepelt neve volt olvasható - Freud nyolcvanadik születése napjára - , az apró betűvel szedett vers végén, az oldal alján pedig József Attiláé, egy vonalban Róheim aláírásával - olyan benyomást kelt, akár egy titkos, vertikálisan értelmezhető, névmágiás ikon. Középütt Freud, a pszichoanalízis megalapítója, felül a Mester (Róheim), alul a Tanítvány (József Attila). így a költemény kezdősoraiba rejtett szemérmes vallomás - Amit szivedbe rejtesz / szemednek tárd ki azt - gondosan megtervezett vizuális üzenetként értelmezhető. kel rokonítja a verset a nem sokkal korábban keletkezett Rapaport-levelekkel (Szabolcsi Miklós, Kész a leltár..., 3. jegyzetben i. m., 413), s két eredeti megközelítésű tanulmányt is a figyelmünkbe ajánl: Szőke Györgyét és Szentkuthy Miklósét (i. m., 414-415). 110 ASzép Szó 1 (1936): márciusi számban jelent meg például múzsája-analitikusa, Gyömrői Edit cikke, amelyben Székely Bélád gyermekévek szexualitása című könyvéről írt a lap 284—285. oldalain. 111 Róheim Géza, Pszichoanalízis, ethnologia, folklore. Freud 80-ik születése napjára, Szép Szó 1 (1936): március, 202-211. 112 Szabolcsi Miklós, Kész a leltár..., 3. jegyzetben i. m., 595.