Tverdota György - Veres András (szerk.): Testet öltött érv. Az értekező József Attila (Budapest, 2003)
"Szublimálom ösztönöm"
Kassai György // Osiség és folytonosság József Attilánál József Attila Iszonyat című költeményében a kislány hol a csecsemő „ordító szájába tolja a tejes üveg cucliját”, hol pedig „mire az szopva megnyugodna, kiveszi ajkai közül”. Ez az „iszonyat”, a folytonosság megszakításának réme tér vissza a Vallomás című prózai töredék második bekezdésében. Miután néhány szóval felvázolta az embrió öntudatlan boldogságát, a költő így folytatja: „Gyermek vagyok az anyatestben? A kérdés maga visszahozza a hisztérikus görcsöt a torkomba. Szó sincs róla, hogy magzat volnék! Magzat, amelyet a világ visel? A világ nem végzi el helyettem az anyagcserét!”1 A hangképzés ösztönalapjairól szóló tanulmányában Fónagy Iván megemlíti, hogy'József Attila ismerte Hollós István írásait (Fónagy ezt az értesülését Bak Róberttól szerezte)1 2, nevezetesen az akkor még csak kézirat formájában meglévő értekezését, amelynek a Thalassa 2002/1-2. számában közreadott változata a Felemelkedés az ösztönnyelvtől az emberi beszédig címet kapta. Szabolcsi Miklós Kész a leltár című kommentárgyűjteményében megerősíti ezt az állítást, és Szalai Sándor 1960. november 8-án a Magyar Nyelvtudományi Társaságban tartott előadására is hivatkozik.3 József Attila „felismerése”, hogy az ember „nem gyermek az anyatestben”, hogy tárgyakra van szüksége, hogy élhessen, hogy a „világ nem végzi el helyette az anyagcserét”, egybecseng Hollós tanulmányának kiindulópontjával: Megszületése után a csecsemő rögtön számtalan mélyreható változást kénytelen elszenvedni. Környezete gondoskodik arról, hogy a lehető legnagyobb mértékig helyreállítsa számára a korábbi, zavartalan állapotot: megteremti számára az anyatest melegét, s korábbi tar tózkodási helyének csendjét és nyugalmát éppen úgy, mint annak sötétségét. Ez a gondoskodás azonban két tekintetben nem képes tökéletesen helyreállítani korábbi boldog állapotát: a csecsemőnek saját magának kell lélegzenie és táplálkoznia.4 1 József Attila, Vallomás, in József Attila Összes Művei, IV, s. a. r. Fehér Erzsébet, Szabolcsi Miklós, Bp., Akadémiai Kiadó, 1967, 22. 2 Fónagy Iván, La vive voix, Paris, Payot, 1991, 93. 1 Szabolcsi Miklós, Kész a leltár, Bp., Akadémiai Kiadó, 1998, 891. 1 Hollós István, Felemelkedés az ösztönnyelvtől az emberi beszédhez, Thalassa 13 (2002): 1-2. sz„ 82.