Tverdota György - Veres András (szerk.): Testet öltött érv. Az értekező József Attila (Budapest, 2003)
"A gondolat maga"
70 VERES ANDRAS ráló” gesztust lát, amely mögött maga József Attila tárgyi sérelmekben dúskáló gyermekkorának élmény- és emlékvilága állhat.17 7. Az is megállapítható, hogy a gyermekkori élmények fölértékelésében mindkét költőt erősen befolyásolta a freudi pszichoanalízis tanítása. A költői és gyermeki „álommunka” egybemontírozása éppúgy, mint a költői/gyermeki szimbólumok megfejtésének igénye a Kosztolányi-bírálat mélylélektani érdekeltségét bizonyítja. Visszautalva Szabolcsi Miklós Németh G. Béla véleményével vitázó szavaira, kritikáját jogosultnak tartom. József Attilát valóban „a marxizmus és pszichoanalízis [...] összeegyeztetésének igénye vezette” kései korszakának csaknem valamennyi jelentős értekező munkájában.18 Más kérdés, hogy e törekvésének nincs meghatározó szerepe a Kosztolányi-bírálatban. Itt a marxista álláspont önmagában (mélylélektani kiegészítés nélkül) jelenik meg pozitív alternatívaként a - feltételezett és kritizált - nihilista pozícióhoz képest. Ismét más kérdés, hogy Németh G. Bélának abban igaza lehet: József Attila szövege mentes mindenfajta „pszichologizmustól”. De túl sarkítva fogalmaz, s némiképp talányosán, amikor „marxista pszichologizmust” emleget.19 A dilemma megoldásához nyilván az a kulcs, hogy József Attila közeledése a freudizmushoz nem jelenti korábbi pszichologizmus-ellenességének feladását, mert a - szigorúan tudományos módszertani alapon álló - pszichoanalista elmélet maga is elutasította a mindent önkényesen lelki okokra visszavezető pszichologizmust.20 8. A szegény kisgyermek panaszaira hivatkozó rész után a Kosztolányi-bírálat váratlan fordulatot vesz. Egy kései vers, az Őszi reggeli (1929) válik az életművet reprezentáló példává. Nemcsak helyettesíti az életművet, hanem mintegy „jótáll” érte. A bíráló számára kitűnő alkalomnak kínálkozik annak bemutatására, hogy mit jelent korábbi tézise („A költő igazi véleménye [...] nemcsak abban rejlik, amit mond, hanem abban is, főleg abban, ahogy mondja”). (167.) Értelemszerűen élnie kell a demonstráció eszközével. Elsőként idézi a teljes verset (ahogy maga minősíti, Kosztolányi „kis remekét”): 17 Szigeti, i. m.} 19. 18 Szabolcsi, i. m., 474. Lásd a 6. jegyzetet. 10 A már idézett mondat teljes egészében: „így őrizhette meg magát attól, hogy a pozitivisztikus-vitalista pszichologizmus helyébe, a freudi tanok alapján, valaminő »marxista« pszichologizmus óhaját állítsa.” (NÉMETH G., i. m., 33.) Azzal, hogy idézőjelbe tette a „marxista” jelzőt, talán Németh G. Béla is a szó bizonytalan jelentését kívánta jelezni. 20 Legutóbb, a 2003 júniusában megtartott József Attila-konferencián „A gondolat maga” című előadásában Farkas János László érvelt meggyőzően amellett, hogy József Attila a freudista orientációját követően is antipszichologista maradt.