Vasy Géza: Nagy László - Kortársaink (Budapest, 1995)
Jegyzetek
75 Első megjelenése: Kortárs, 1957. 1. (szeptember). Az életműsorozatban: Megmentett gondolatok, 1975. 203. 76 Uo. 204. Ennek az értékelésnek nyilván szerepe volt abban, hogy 1957-es Kossuth-díjának pénzjutalmát Németh László a hódmezővásárhelyi gimnázium könyvtára mellett az akkor munkanéküli Nagy Lászlónak adta. Lásd erről: Adok nektek aranyvesszőt, 37. 77 Idézi Tallián Tibor: Cantata profana - az átmenet mítosza, 1983. 40. 78 Meletyinszij monográfiájában csak a regényről szól a remitologizáció kapcsán, s még a XX. század tárgyalását előkészítő történeti fejtegetésben is csak R. Wagner zenedrámáira kerít sort, elsősorban az irodalom szempontjából értelmezve azokat. 79 Adok nektek aranyvesszőt, 40. 80 A vers keletkezéséről Görömbei András, 183-184. 81 Szárny és piramis, 1980., 111. 82 Krónika-töredék, 339. 83 Lásd erről Dobóné Berencsi Margit, 118. 84 Görömbei András utal először e balladára. 85 Talán nem belemagyarázás az életrajzi háttérre utalni: 1952 nyarán van a költő esküvője, ebben az évben szembesül nyersen a társadalmi tragédiával, s a következő évben születik fia. 86 Jánosi Zoltán: Hitel, 1993. 1. 87 József Attila Összes Művei, III., 1958., 81. 88 A Versben bujdosó elemzései: Dobóné Berencsi Margit, 199-211., Görömbei András, 289-293. 89 Görömbei András szerint „Az önmegszólító vers a magatartásváltás műformája: indítéka a kiküzdött új magatartásforma megerősítése, a régi elvetése. Nagy László önmegszólító versének viszont az a különlegessége ebből a szempontból, hogy benne nincs önmegtagadás, a Versben bujdosó magatartás-váltakozása nem egyéb, mint a hűség megerősítése olyan körülmények közepette is, amikor az önfeladás talán természetesebb gesztus lehetne.” (Görömbei, 290.). 90 Adok nektek aranyvesszőt, 28. Savanyó és általában a betyár alakja több versben is feltűnik. Lásd még: Ágh István: Kidöntött fáink suttogása, 52-82. 91 Küllős Imola: Betyárok könyve, 1988. 28. 92 A hajdútokról Bödey József: A bolgár nép költészete (Sólymok vére, 1960. 420-424.). 93 Görömbei, 290-291. 94 Kérdező Katona Éva. 95 A kővé változás elutasítása nyomatékosan szerepel már A forró szél imádata (1963) c. műben is. 96 Érdekes párhuzamot mutat a kerék feltalálójának tragikus helyzetét egy egész vers lényegévé téve Kányádi Sándor korábbi műve, az Apokrif ének (1966). 97 Krónika-töredék, 339-340. 98 Uo. 335-339. A cikk posztumusz is csak évtizedes késéssel jelent meg: Filmvilág, 1987. 3. 99 Adok nektek aranyvesszőt, 57. 100 Tolcsvai Nagy Gábor elemzésének fő tétele az, hogy a vers központi képe, „elrejtett metaforája” a nap. (Magyar Nyelvőr, 1989., 3.) 101 Bertha Bulcsu: írók műhelyében, 1973. 334-335. 102 József Attila: Téli éjszaka. 242