Veres András: És megint elölről… Ady, Kosztolányi, József Attila (Budapest, 2022)
"Hol lelkek és göröngyök köz". Ady- és Kosztolányi-tanulmányok
József Attila szellemi odisszeája 1986-ban szerencsés véletlen folytán gazdag kéziratlelet került elő a költő elveszettnek hitt értekező szövegeiből. Itt csak röviden utalhatok az előkerült kéziratok sorsára. József Attila halála után nővérei előbb Németh Andort bízták meg a hagyaték gondozásával, majd Németh emigrációja után - a költőt az illegális mozgalomból ismerő - Sándor Pál foglalkozott a kéziratban maradt szövegekkel. Egy füzetnyi válogatást publikált belőlük, de a kéziratok jelentős részét (melyet politikai szempontból kényesnek talált a mozgalomra nézve) nem adta vissza, hanem elrejtette - ez került elő 1986-ban, egy örökség révén.79 Mint utóbb kiderült, e váratlan ajándék új megvilágításba helyezi az életművet: végre láthatóvá váltak József Attila korai művészetbölcseletének és kései elméleti útkeresésének indítékai és valódi arányai, így a Szabolcsi Miklós által sajtó alá rendezett, legendás III. kötet (1958), amely először gyűjtötte egybe az értekező szövegeket,80 elavulttá vált. Magától értetődött, hogy új kritikai kiadásban kell feldolgozni az egyharmadával bővült anyagot.81 1995-ben két kötetben jelent meg az új kritikai kiadás első része, amely a költő 1923 és 1930 között írt szövegeit, illetve ezek magyarázatát tartalmazza.82 1999-ben megkezdődött és a költő születésének centenáriumát követően elkészült az 1930 utáni írásainak hálózati (online) 79 József Attila két szövegéről (a „magyar proletárirodalom plattformtervezeté”re írt válaszáról és a szovjet írókongresszusra való meghívás elmaradását sérelmező pamfletjéről) Sándor Pál azt állította, hogy a rendőrség megtalálta egy házkutatás során, és lefoglalta. Később szóban elismerte (legalább az egyikről), hogy valójában ő semmisítette meg. 80 József Attila összes művei. III. kötet: Cikkek, tanulmányok, vázlatok, sajtó alá rendezte Szabolcsi Miklós, Budapest: Akadémiai Kiadó, 1958. 81 A Szabolcsi Miklós-féle kritikai kiadás gyöngéi közé tartozott, hogy nem sikerült kielégítően tisztáznia fontos szövegek keletkezési időpontját, tág teret hagyva a spekulációnak. így kapott erőre a hatvanas évek derekán-végén az a vélekedés, hogy az Esztétikai töredékek címmel közölt szövegegyüttes, József Attila egyetlen, félbehagyott költészetbölcseleti tanulmánya voltaképpen érett mű, pályájának kései szakaszából való, és figyelemre méltó kísérlet egy alternatív marxista esztétika megalkotására. Tverdota György 1985-ben meggyőző filológiai érvekkel bizonyította be, hogy ifjúkori próbálkozásról van szó, és nyoma sincs benne marxista hatásnak. Lásd Tverdota György: Mi a tétje az időrendnek József Attila gondolkodástörténetében?, Új Írás, 1985.4. sz. 17-27. Tverdota tanulmánya nem sokkal előzte meg a kéziratlelet előkerülését. 82 József Attila, Tanulmányok és cikkek 1923-1930 : Szövegek, közzéteszi Horváth Iván vezetésével Barta András [et al.], Budapest: Osiris Kiadó, 1995; József Attila, Tanulmányok és cikkek 1923-1930 : Magyarázatok, írta Tverdota György, Budapest: Osiris Kiadó, 1995. 124