Veres András: És megint elölről… Ady, Kosztolányi, József Attila (Budapest, 2022)
"Ebben a megváltott világban". József Attila-tanulmányok
JÓZSEF ATTILA IDENTITÁSAI1 Előzetes megjegyzések József Attila társadalmi hovatartozását, megélt és vállalt identitását hosszú időn át magától értetődőnek tekintették, és beérték azzal, hogy proletárnak született, a munkásmozgalomban proletárköltőként vett részt. Nem valószínű, hogy legtöbb kortársa egyetértett volna ezzel, a Szép Szó köre bizonyosan nem. De szociáldemokrata körökben, 1945 után pedig kommunista kultúrpolitikusok is csak ezt tartották fontosnak kiemelni. A rendszerváltás után mintha átestek volna a ló túlsó oldalára, igyekeztek elhallgatni vagy legalább kicsinyíteni kommunista múltját, a konzervatív táborban azzal mentegették, hogy árvasága, magánya és szociális elesettsége különféle apapótlékok, lelki és eszmei támaszok keresésére kárhoztatta őt, így bocsánatos megtévedése, hogy csatlakozott - persze csak átmenetileg - a munkásmozgalomhoz. Tudomásom szerint elsőként Garai László próbált meg tudományos igénnyel szembenézni a költő szociális identitásának korántsem egyszerű problémájával. 1993-ban egész könyvet szentelt, pontosabban könyvének felét áldozta e kérdésnek.2 Szerinte József Attila „társadalmi életrajzában szinte nem is volt olyan tényező, mely egyértelműen jelölt volna ki számára helyet egy társadalmi univerzumban”.3 Csupán a születésekor volt proletár a szó szociológiai értelmében,4 felnőttként viszont átértelmezte a maga szája íze szerint proletár identitását.5 1 A kolozsvári József Attila-konferencián 2022. május 29-én elhangzott előadásom javított és jelentősen bővített, tanulmánnyá fejlesztett változata. Csak e munka során szembesültem azzal, hogy előadásom címét Garai László „elírta” előlem. De - mint erről még szó lesz - Garai számára más a jelentése, mint számomra. Tanulmányomat összegezésnek szánom, ezért néhány korábban írt írásom megállapításait is felhasználtam, illetve átvettem. Az Irodalomtörténeti Közlemények 2022/3. számában jelent meg, a 305-341. lapon. 2 Garai László, „...Elvegyültem és kiváltam”: Társadalomlélektani esszé az identitásról, Budapest: Twins Kiadó, 1993. 3 Uo. 115. Az eredetiben kurziválva. 4 Könyvének átdolgozott változatában Garai különbséget tesz e tekintetben József Attila szülei, a proletár apa és a (marxi meghatározás értelmében) nem proletár anya között. - Vö. Garai László, József Attila identitásai: Alkotáspszichológiai esettanulmány, Budapest: Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény Alapítvány, 2005. 82. 5 „József Attila megválasztja, hogy proletár.” Garai László, „...Elvegyültem és kiváltam”, i. m. 117. Az eredetiben kurziválva. Garai helyesen mutat rá, hogy a korán árvaságra jutott József Attila utólag, költőileg alkotta meg a szüleit is. Uo. 116. 135