Veres András: És megint elölről… Ady, Kosztolányi, József Attila (Budapest, 2022)
"Ebben a megváltott világban". József Attila-tanulmányok
Viselkedése igencsak különös volt, mert nem termelt proletár módjára, miközben proletár módjára fogyasztott. Más szóval inkább vállalta azt, hogy szükséget szenvedjen és nyomorogjon, mintsem hogy munkaerejét áruba bocsássa, termelőmunkát végezzen és betagozódjon a kapitalista termelésbe.7 A proletárköltő fogalmát Garai eleve önellentmondásnak tartja, mert a proletár alkotó energiáját a tőke működteti, míg a költőét saját fantáziája és egyéb individuális késztetései.8 József Attila úgy próbálta feldolgozni ezt az ellentmondást, hogy elismerte a művészi termék árujellegét, de a művész munkáját a kapitalizmus előtti önálló kézműveshez, illetve mesteremberhez hasonlította. A város peremén című költeményében nem véletlenül különbözteti meg magát költőként a proletariátustól, holott annak ügyét elhivatottan képviseli. Garai kiindulópontja, hogy a szociális identitás nem tulajdonság, hanem viszony, következésképpen interperszonális mezőben, változó körülményektől függően működik. Könyvét átdolgozta, és 2005-ben megváltozott címmel jelentette meg.10 Ebben részletesebben kidolgozta kiinduló tézisét, és az első rész példáit nemcsak Rajk László „abszurd drámájának” bemutatásával bővítette, hanem az ennek alapjául szolgáló „bolsevik” típusú (magát eleve többséginek nyilvánító) csoportképződés paradox elvének aprólékos elemzésével.11 A bolsevik párt az „egység” kisajátításával nemcsak a pártonkívülieket deklarálta megosztottnak, aláásva ezzel társadalmi identitásukat, hanem a saját 6 Uo. 125. 7 Uo. 122. 8 Uo. 128. Az újabb könyvváltozatban Garai a következőképpen látja József Attila választását a proletariátus mellett: „magyarnak lenni merőben más tulajdonságokat jelent, mint proletárnak lenni. Kiderül azonban, hogy József Attila számára nem ezek vagy azok a tulajdonságok voltak fontosak, hanem egy viszony: akár a magyarságban, akár a proletárságban - mindegy, melyikben! - elvegyülve kiválni emberség tekintetében. A proletárság végül azért bizonyult jobb anyagnak ahhoz, hogy [...] ezt a formát hordozza, mert lehetővé tette, hogy újra meg újra felmutassa ezt: a kommunisták közé azért lép, hogy módja legyen e radikális munkáspártban elvegyülve kiválni proletárság dolgában.” - Garai László, József Attila identitásai, i. m. 16. 9 Garai László, „...Elvegyültem és kiváltam”, i. m. 127. 10 Garai László, József Attila identitásai, i. m. Egy fejezetét Köcski Margit írta (Ugyanazt másképpen - mást ugyanúgy). A József Attiláról szóló rész címe is megváltozott (előbb József Attila paradoxonjai, utóbb „Alkosd meg végzeted” : Alkotáspszichológiai esettanulmány József Attiláról). Nem hagyhatom említetlenül, hogy ez a kiadás botrányosan kivitelezett, alig olvasható tipográfiával készült. 11 A könyv címváltozása feltehetően a két rész megváltozott pozíciójának köszönhető. Míg a korábbi változatban a József Attiláról szóló fejezet mint (a legalaposabban kidolgozott) példa szerepel az első rész elméleti megfontolásainak igazolására, addig az újabb változatban az alaposan átdolgozott első rész inkább csak előkészíti, bevezeti a József Attila-problematika bemutatását. 136