Veres András: És megint elölről… Ady, Kosztolányi, József Attila (Budapest, 2022)

"Ebben a megváltott világban". József Attila-tanulmányok

nak. Kassák elhatárolta magát a kommunistáktól; az ő szemében Lukács György is, József Attila is a másik oldalhoz tartozott. Az a megállapítása, hogy az „ [e] szmei és formai hatásuk élete végéig fellelhetők József Attila teoretikus írásaiban”, már csak azért sem perdöntő, mert Lukács és József Attila teoretikus életművét egyaránt felületesen ismerte, és nem tartotta illetékesnek önmagát e téren. Ami pedig a Bécsben történteket illeti, nem gon­dolom, hogy Kassák kielégítően értesülhetett volna a vele régóta nem érintkező Lukács és a már ugyancsak nem érintkező József Attila közötti beszélgetésekről. Vas Istvántól tudjuk, hogy amikor Zelk Zoltán elismerő kritikát írt József Attiláról a Munka című lapba, melyet Kassák szerkesztett, Zelk tudta nélkül belenyúlt a szövegbe, „a határozottabb elismerést kihúzta, s beletétetett néhány komolyabb fenntartást”.33 József Attilának meg kellett halnia és körülötte kultusznak kellett kialakul­nia ahhoz, hogy alakját és költészetét Kassák Lajos újraértékelje. Emlékezéseit már csak ezért is erős kritikával kell fogadnunk. Szívós Mihály persze szó szerint véve pontosan fogalmaz: „Ha Kassák álláspontját elfogadjuk, akkor József Attilát Lukács tanítványának kell tekintenünk.”34 Éppen az a baj, hogy ő aggálytalanul hitelt ad neki. Itt csupán néhány ellenvetést fogok felsorakoztatni Szívós hipotézisének cá­folatára. Elsőként ismételten felhívom a figyelmet az időpont jelentőségére. Nem sokkal a találkozásuk után József Attila elutazott Bécsből, így aligha maradt kettejüknek ideje elmélyült beszélgetésekre. Aki ismeri Lukács György akkori helyzetét, nem hiheti, hogy szóba hozta volna A lélek és formákat, a marxista korszaka előtt írt, általa meghaladottnak ítélt „idealista” szövegeit, mint ahogy a Történelem és osztálytudatot sem, amely mozgalmi életében csalódást és kudarcot hozott számára. Igaz, József Attila már bécsi tartózkodása idején bizonyíthatóan felfigyelt Hegelre és Marxra, de nem volt szüksége ehhez Lukácsra. Hivatkozásaiban soha nem kötötte össze nevüket Lukácséval. S nemcsak Szívós, hanem mások is indokolatlan könnyelműséggel tekin­tenek el József Attila nyelvtudásának korlátaitól. Még Kovács György is, aki kétségkívül szemtanúja volt a költő bécsi tartózkodásának, visszaemlékezésében nem kevesebbet állít, mint hogy az Anti-Dühringet olvasták együtt. Ám szinte azonnal, a következő mondatával hiteltelenig ezt, amikor szóvá teszi, hogy „a német nyelv nehézségeket okozott Attilának”.35 Föltehetően belelapoztak Engels vitairatába, de elmélyült tanulmányozásáról aligha lehetett szó. 33 Vas István, Nehéz szerelem, Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1972. 614- 615. 34 Szívós Mihály, JALGY, 225. 35 Kovács György, Bécsi emlékek József Attiláról = József Attila emlékkönyv, szerk. Szabolcsi Miklós, Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1957. 151. 181

Next