Veres András: És megint elölről… Ady, Kosztolányi, József Attila (Budapest, 2022)
"Ebben a megváltott világban". József Attila-tanulmányok
JÓZSEF ATTILA MINT IRODALOMKRITIKUS1 Meglepő, hogy alig foglalkoztak összefoglalóan a költő irodalomkritikusi teljesítményével. Szabolcsi Miklós nagymonográfiájában a vizsgálódás mindenkor az egyes szövegekre irányul, anélkül, hogy eljutna átfogó összegezésig.2 Lengyel András tanulmánya pedig megelégszik azzal, hogy József Attila irodalomkritikai elveire kérdezzen rá - ezeket az Ady-vízióból (1929) próbálja meg kiolvasni. A költő viszonylag kevés irodalmi bírálatot írt, nem folytatott rendszeres irodalomkritikusi tevékenységet, következésképp akár az is fölvethető, hogy egyáltalán helyes-e őt irodalomkritikusnak nevezni. De az elméleti vagy kritikusi buzgalom értékét nem a szövegek mennyisége adja. Arra vállalkozom, hogy röviden áttekintsem a költő irodalomkritikai munkásságát és bemutassam néhány jellegzetes vonását. Részletesebben fogok foglalkozni József Attila Babits-bírálatával, amely valamennyi szövege közül a leginkább befolyásolta pályája alakulását. Első és sokáig egyetlen irodalmi recenziója a Makói Friss Újság 1924. január 29-i számában jelent meg, Réti Ödön Zorka című regényéről.4 Ebben 1 Az Ady Endre, Juhász Gyula és József Attila a Holnap városában című tanácskozáson, 2014 szeptemberében tartott előadásom először a Literatura 2014. évi 4. számában jelent meg, a 325-334. lapon. Később javított változatát közölte a „a lélek, a lét türelme”: Tanulmányok József Attiláról című tanulmánykötet (szerk. Veres András, Budapest: Balassi Kiadó, 2017. 145-154.). Jelenlegi formájában tovább bővítettem írásomat, mindenekelőtt a Ritmus és struktúra. Babits és József Attila poétikájának különbségeiről (József Attila Babits-bírálata alapján) című tanulmányom néhány részletének beemelésével - vö. Literatura, 2009. 2. sz. 180-200., illetve = Költők és koruk : Babits Mihály és József Attila, szerk. N. Horváth Béla, Szekszárdi Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar, 2009. 153-175. 2 Vö. Szabolcsi Miklós, „Kemény a menny”: József Attila élete és pályája 1927- 1930, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992. 363-386., illetve Szabolcsi Miklós, Kész a leltár : József Attila élete és pályája 1930-1937, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1998. 470-474. 3 Lengyel András, József Attila „művészetbölcseleti és kritikai kísérleti praktikuma’^ Uő, „...gondja kél a gondolatban”: Az értekező József Attiláról, Szeged: Tiszatáj Könyvek, 2005. 82-111. 4 Vö. József Attila, Réti Ödön: Zorkai Nő, Tanulmányok és cikkek 1923-1930 : Szövegek, közzéteszi Horváth Iván et al. Budapest: Osiris Kiadó, 1995. 10-11. 191