Veres András: Kosztolányi Ady-komplexuma (Budapest, 2012)
A vita kilátástalansága
nalizmus-ellenes kirohanására, és nem marad adósa,92 majd a Csendes válasz Babits Mihálynak című írásában Zsolt Béla mindenekelőtt arra hivatkozik, hogy már egész sereg vezércikkben kelt Babits védelmére, ami bizony zsurnalizmus, azaz hírlapi harc volt a javából, és mindig értékekért folyt. A jövőben „fiúi tisztelettel” Babits iránt tartózkodni fog hasonló hibák elkövetésétől. Zsolt mondanivalójának legsúlyosabb kijelentése, hogy nemcsak ő, hanem egy egész „beugratott” nemzedék él diákkora óta abban a hitben, hogy Babits az övé, és most kiderült, hogy ez tévedés. Valójában Babits eltávolodása tőle (tőlük) már akkor megkezdődött, amikor a kommün alatt vállalta az egyetemi katedrát, és folytatódott, amikor 1919 után megtagadta saját múltját (egyúttal a vele közösséget vállalók múltját).93 A Toll Ady-vitájának második szakasza még gyengébb színvonalúnak bizonyult, mint az első (holott az sem kényeztette el az olvasókat). Lehetséges, hogy Zsolt Béla is érzékelte ezt, és ezért is vetett véget ilyen gyorsan a vitának. Szász Zoltán cikkének érdekessége talán éppen „konzervativizmusában” rejlett, ez ugyanis hiányzott a korábbi palettáról. Füst Milán még kevesebbet mondott, mint Márai Sándor — írása nem volt több baráti kiállásnál.94 Az egyetlen kivétel József Attila vitairata volt, de az ő szempontjait (mint látni fogjuk) nem igazán érthették meg az olvasók. A Toll valamifajta szemléleti egységéről továbbra sem beszélhetünk. Szász Zoltán szigorú kritikája alig marad el Füst Milán rosszkedvű elmarasztalásától, de éppen a politikai költészetet méltányolja,95 azt, ami Füst szemében a legfőbb szálka. A mérleg nyelvét a szélsőséges erdélyi álláspont és Zsolt Béla kiegyensúlyozott vitazárója állította úgy-ahogy helyre. (József Attila belépője) Az Ady-vízió évtizedeken át csak a József Attila-kutatókat érdekelte. Az 1995-ös kritikai kiadás magyarázó kötetében Tverdota György pontosan foglalta össze a szakirodalom álláspontját: „Noha a vitacikk nem keltett feltűnést, József Attila 92 „Hát bulvárlap vagyunk. Annak mond Babits Mihály. Jó. Nem érezzük vádnak, amit Babits annak szánt. {...} nem követhetjük a Nyugat példáját. Nem lehetünk pedánsak és unalmasak. Nem lehetünk meghunyászkodók és megalkuvók.” — [Zsolt Béla} [szerző nélkül] {cím nélkül}, A Toll, 1929. 21. szám (szeptember 8.), 3. 93 Zsolt Béla: Csendes válasz Babits Mihálynak. A Toll, 1929. 21. szám (szeptember 8.), 17. 94 Kiss Ferenc is így látja: Füst Milán állásfoglalása „a maga kurtaságában nem vitairat, inkább baráti szavazat benyomását kelti”. — Kiss Ferenc: Az érett Kosztolányi i. m. 377. 95 „A Toll szinte minden hozzászólója elítéli, illetve háttérbe szorítja Ady politikai költészetét — állítja Nagy Sz. Péter. -[...] Váteszi lobogásával szinte minden írás szembehelyezkedik, idegenkednek fedezetlennek vélt messianizmusától is.” (Nagy Sz. Péter i. m. 452.) Láthattuk, hogy politikai költészetével és messianizmusával nem csak az erdélyiek azonosulnak, kultuszát pedig Szász Zoltán és Zsolt Béla is elfogadja. 211