Veres András: Kosztolányi Ady-komplexuma (Budapest, 2012)
A vita kilátástalansága
értekezői pályáján különleges figyelem illeti meg. Ez volt az első eset, hogy egy országos érdeklődésre számot tartó kérdésben, a széles nyilvánosság figyelő tekintete előtt gondolkodóként bemutatkozhatott, kritikusként ítélkezhetett, nemcsak Ady tárgyában, hanem a vitában előtte szereplőknek a tárgyalt ügyet túlhaladó szellemi habitusában is.”96 A kritikai kiadás egyik fontos felismerése, hogy úgy tartja számon az Ady-víziót (a Babits-pamflet és más József Attila-szövegek társaságában), mint a költő művészetbölcseleti alapvetésének, az Ihlet és nemzetnek gyakorlati alkalmazását: „A 24 éves fiatalember nem mulasztotta el újonnan kialakított elméleti fegyverzetét összemérni a tekintélyes pályatársak tudásával, hogy szakszerűsége, elméleti elmélyültsége folytán fölébük kerüljön, a legtudományosabb választ adja az Ady-revízió során felvetődött kérdésekre. [...} Az Ady-vízió a költő művészetbölcselete, egy aktuális irodalmi feladat megoldására mozgósítva, valójában annak ürügyén kifejtve.”97 József Attila Zsolt Bélához fűződő, 1923-ig visszanyúló ismeretsége, majd barátsága révén lett A Toll munkatársa.98 Mint Ignotus Pál írja, „A Toll körében tehette első kísérletét, hogy többé-kevésbé felnőttek közt legyen annyira felnőtt, amennyire a maga kifésülhetetlenül bozontos géniuszától telik”.99 Nem akármilyen lehetőséget jelentett számára, hogy bekapcsolódhatott a vitába, méghozzá utolsóként, a teljes vitaanyag ismeretében. Cikke első, terjedelmesebb részében éppen ezt használja ki, és kommentárokat fűz az Ady-revízió cikkeihez (s nem csakA Toliban megjelentekhez).100 Fogalmazhatunk úgy is, hogy József Attila is megírta a maga vitazáróját, méghozzá Zsolt Bélánál jóval alaposabban. A sok jegyzet és a néhány mondatos „kisportrék” túllépik az értekezés tárgyául és ürügyéül szolgáló Ady-probléma kereteit. Tverdota György találó megfigyelése szerint József Attila valójában a húszas évek irodalmi életéről von mérleget, és egyúttal saját évtizedes művészi pályája alakulásáról is.101 Jóllehet csak cikke második részében fejti ki művészetbölcseleti elgondolásait, részben ezeket érvényesíti akkor is, amikor másokat bírál. 96 Tverdota György: Ady-vízió, in József Attila: Tanulmányok és cikkek. 1923—1930. Magyarázatok. [A Magyarázatokat] írta Tverdota György. Osiris Kiadó, Bp., 1995. 155-176. í. h. 157. 9 Tverdota György i. m. 161. 98 Zsolt Béla recenziót írt József Attila első verseskötetéről, a Szépség koldusától (a Világ I923. április 22-i számában jelent meg). — Kapcsolatukról lásd Tasi József i. m. 144. 99 Ignotus Pál: Csipkerózsa i. m. 28. 100 József Attila kitér Hadik Mihály gróf, Aczél Benő, Babits Mihály és Fenyő Miksa írásaira is. 101 József Attila „élt a kínálkozó ritka alkalommal, hogy Adyról, Babitsról, Kosztolányiról, Ignotusról, Kassákról egy füst alatt nyilatkozzék”, röviden hivatkozott Hatvány Lajosra és Szabó Dezsőre is, ugyanakkor kimaradt Móricz Zsigmond és Juhász Gyula említése, ami arra utal, hogy „az írói arcképcsarnok és az irodalmi életről alkotott átfogó kép spontánul, az alkalomnak alárendelten, rögtönzötten” jött létre. — Vö. Tverdota György: Adyvízió, in József Attila: Tanulmányok és cikkek. 1923—1930. Magyarázatok, i. m. 159. 212