Veres András szerk.: A lélek, a lét türelme. Tanulmányok József Attiláról (Budapest, 2017)
József Atztila és a Nyugat
18 Sárközi Éva két ő írt.”7 Nemsokára azonban a lakó elköltözött tőlük, mert férjhez ment, többé nem hallottak felőle: „elment [...] De otthagyta köztünk - Ady Endrét”8 - fogalmaz József Jolán. Nemcsak Adyt hagyta ott Tittel Margit, hanem a költőt kamaszszerelemre ihlető nőiségének emlékét is. Neve szerepel a Szabad-ötletek jegyzéké ben,9 mégpedig eléggé kiemelt helyen, az első ülés elején, és egy ugyanebben az időben vele készült interjúban azt mondja róla: „ő tanított meg verset írni”.10 11 A Margittal kapcsolatos pszichoanalitikus asszociációs naplóbéli bejegyzés folytatása egy - Stoll Béla jegyzete szerint - „Hallod-e te körösi lány” kezdetű népies dal meglehetősen obszcén travesztálása.11 Érdekesség, hogy Ady egyik diáktársa úgy emlékezik: a zilahi gimnázium legemlékezetesebb bálján a táncmulatság ezzel a dallal, valójában csárdással vette kezdetét.12 S még az is lehet, hogy József Attila is tudott erről - hogy ki mondhatta el neki mint anekdotát, az a továbbiakból kiderül. Szabolcsi Miklós sokáig színházi nyilvántartásokban kereste Tittel Margit nyomát, de a kutatás nem vezetett eredményre. Monográfiája szerint: „Örökre eltűnt hát szemünk elől; szerepe és egyénisége mégis jelentős”.13 Költőként azonban megtalálható. Asszonynevén, Földesné Tittel Margit néven jegyzi Örök égő című munkáját. A 63 oldalas kötet 49 verset tartalmaz. 1922-ben jelent meg az Arany János Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság kiadásában Budapesten. Gulyás Pál fel is vette a költőnőt életrajzgyűjteményébe: az F betűs kötethez utaló készült,14 de a T betűs kötetet mindmáig nem adták ki. A biográfus által felvett tétel cédulája hozzáférhető, de sajnos a kötet adatain kívül egyéb információval nem szolgál.15 Földesné Tittel Margit volt írói neve tehát. Hogy ki volt a férj, az igen gyakori vezetéknév miatt, és utónév hiányában nehezen kideríthetőnek látszott, de a Tittel vezetéknév 7 József Jolán 1940,134. 8 József Jolán 1940,135. 9 A költő 1936. május 22-én kezdte el írni. A lány alakja más pszichoanalitikus feljegyzéseiben is felmerül, lásd Sárgahajúak szövetsége és Rapaport-levelek, in Horváth-Tverdota 1992,373-374, 408. 10 Molnár Tibor, Beszélgetés a magyar Panait Istratival. József Attila három pohár sör mellett egy különös életről, különös lélekről beszél, Brassói Lapok, 1936. július 5., 4., in KJA11987,421. 11 Az említés és szövegkörnyezete: „Titelék / Titel Margit / a te pinád szőrös-e már / van zer a vázán / fő de le kupé / figyeltem, hogy szőrösödik-e / most mondjam el ennek a rohadt nőnek” - lásd József Attila, Szabad-ötletek jegyzéke, közzéteszi Stoll Béla, Budapest, Atlantisz-Medvetánc, 1990,14,71-72. 12 Szunyoghy Farkas, A zilahi kollégium poétája. Képek Ady Endre diákkorából, in Emlékezések Ady Endréről, I, gyűjtötte, sajtó alá rendezte és magyarázatokkal kiegészítette Kovalovszky Miklós, Budapest, Akadémiai, 1961, 434-484 (447) (a továbbiakban: Szunyoghy 1961). 13 Szabolcsi Miklós, József Attila élete és pályája, I—II, Budapest, Kossuth, 2005,1,88. 14 Földesné -> Titel Margit. 15 A Magyar írók élete és munkái című sorozat Gulyás Pál életében csak a D kezdőbetűs szerzők végéig készült el; a sajtó alá rendezést Viczián János folytatta, az utolsó megjelent kötet határai: N. Árpádné Özséb, P[áter], Gulyás a gyűjtést cédulákon vezette, természetesen A-tól Zs-ig. A fennmaradt cédulák az MTA Kézirattárában hozzáférhetők, P-től Zs-ig digitalizálva is.