Veres András szerk.: A lélek, a lét türelme. Tanulmányok József Attiláról (Budapest, 2017)

Móricz Zsigmond és József Attila

104 Tverdota György Vágó Márta azonban másként emlékezett az esetre. Szerinte a kezdeményező Móricz volt, ő kérte a találkozót a költőtől: „Móricz Zsiga is, Bartók is meghívták, beszélni akar­tak vele (telefonon hívták fel a kiadóban). Móriczcal kávéházban fog találkozni, Bartók a lakására hívta. Többször találkozott aztán Móriczcal a Horthy Miklós úti kávéházban, és onnan jövet beszélte, hogy lelenckoráról kérdezte leginkább, hogy följegyzéseket csi­nált, megkérve előbb engedelmét. Valószínűleg az Árvácska című regényéhez gyűjtött anyagot.”15 Vágó Márta emlékezését komolyan kell venni, de valószínűleg nem az első találkozásra vonatkozik. Móricz József Attila gyermekkori nélkülözéseiről az első Ha­­dik-beli beszélgetésen értesülhetett, s csak ekkor ötlött föl benne, hogy a költő révén a regényéhez szükséges tapasztalati anyaghoz juthat. A szakirodalom figyelmének középpontjában az 1936. november 24-ei találkozás áll, de ezen az író feljegyzései szerint még nem esett szó a kis Attila lelenc éveiről, csak a ferencvárosi gyermekkor történései kerültek szóba, amelyeket Móricz a Karácsonykor jobban fáj című novellában dolgozott föl.16 Kálmán Kata is több olyan alkalomról tud, amikor a költő és az író a Hadikban beszélgettek: „Elsőnek József Attila jelent meg a fiatalok közül, a Szép Szó nevében jött. Igen élénken vitte a szót.” - írja az első alkalom­ról, majd hozzáteszi: „Legérdekesebb társalgó József Attila volt, lélektani problémák érdekelték. S azokat színesen, igazi költői fantáziával dolgozta fel.” A november 24-ei találkozásra vonatkozhat emlékezésének következő mondata: „Egyszer József Attila egymaga volt bent.” Majd a folytatásra is utal: „Később megtudtuk az öregtől, hogy Jó­zsef Attila másnap elmondta neki az élettörténetét. Külön e célból találkoztak ott újra. Elmondta Csibe-szerű hányatott sorsát.”17 József Attila Móricznak írt levele minden bizonnyal egy újabb találkozó elhalasztá­sához kapcsolódik: „Drága Zsiga bátyám, bocsáss meg, hogy ígéretem ellenére ma sem tettem tiszteletemet. Majdnem délig dolgoztam, tegnap déltől fogva - és este nagyon mélyen elaludtam. Nem is hiszem, hogy egy-két hét előtt, azaz mielőtt azt a versesdráma fordítást, melyet naponta sürget a színház, meg a könyvemet, melyet szintén naponta sürget a Cserépfalvi, hogy idejében kihozza a karácsonyi piacra, befejezném, használható lehetnék. Itt küldöm a Medvetáncot és kérlek, hogy elbeszélésed kéziratát add át embe­remnek. .. Igaz szeretettel ölel József Attila.”18 E levél megírásának későbbi időpontját hangvétele bizonyítja. A két író már tegeződött, és szívélyes kapcsolat alakult ki köztük. A Móriczcal történt kapcsolatfelvételre és a találkozásokra a költő életének egy nehéz periódusában került sor. Ekkor lett túl, nagy megrázkódtatások árán, a Gyömrői-kap­­csolaton, s ekkor állította össze nagy gonddal Nagyon fáj című kötetét, amely valóban 15 Vágó Márta, József Attila, Budapest, Szépirodalmi, 1975, 257. 16 Zsigmond Móricz, Zu Weihnachten ist ’s schmerzlicher..., Pester Lloyd, 1936. december 25. Weih­nachts-Feuilleton beilage, 33-34. 17 Kálmán Kata, i. m., 35-36. 18 József Attila - Móricz Zsigmondnak [Budapest, 1936. nov.], in JAL 2006, 486.

Next