Veres András szerk.: A lélek, a lét türelme. Tanulmányok József Attiláról (Budapest, 2017)
József Attila elméleti tájékozódása
Farkas János László Fordította József Attila Mint József Attila értekező írásainak internetes kiadásában olvasható, „[kiadásunk másikkülönlegessége, hogy nagy számban tartalmaz olyan, újonnan előkerült kéziratokat, melyek eddig nemcsak a nagyközönség, hanem a kutatók előtt is ismeretlenek voltak”.1 Közleményemben arra a tényre szeretném felhívni a figyelmet, hogy az újonnan közölt szövegek közül legalább kettőnek nem József Attila a szerzője.1 2 Mindkettő idegen szöveg fordítása. Azt nincs okom kétségbe vonni, hogy a fordításokat József Attila készítette. 1. Az internetes kiadás a szövegeket textológiai apparátussal látja el, de tartózkodik mindennemű tárgyi jegyzettől. Előfordul azonban, hogy a textológiai leírás akaratlanul is tárgyi jelentést kap, mint a 71. számú, [A materialisták] kezdetű írás esetén, ahol a közlés alapjául szolgáló gépiratról ez olvasható: „A szerző a szöveget félbehagyta.” Nos, tárgyi értelemben ez nem stimmel: a szöveg szerzője ugyanis nem József Attila, hanem Lenin, ő pedig nem hagyta félbe, hanem folytatta, több száz oldalon. A gépirat a Materializmus és empiriokriticizmus egy kis részletének a fordítását tartalmazza.3 Nagy biztonsággal állítható, hogy a fordítás alapjául a Lenin-mű 1927-ben megjelent német kiadása szolgált.4 Ezt az amúgy is valószínű feltevést külön is megerősíti József Attila Szántó Juditnak 1931. április 19-én írt levele: 1 http://magyar-irodalom.elte.hu/ja/ Az első különlegesség maga az előzetes hálózati kiadás. 2 Nem beszélve további, manifeszt módon idegen szerzőktől származó szövegekről. A tárgyalt két gépiraton semmi jel nem utal arra, hogy ezek fordítások. 3 Pedig a tény nem volt ismeretlen: Tverdota György szóbeli közlésére hivatkozva utal rá - bár közelebbi adatok feltüntetése nélkül - Tasi József, József Attila könyvtára és más tanulmányok, Budapest, Ecriture, 1996,81,99. jegyzet. 4 W. I. Lenin, Materialismus und Empiriokritizismus. Kritische Bemerkungen über eine reaktionäre Philosophie. Sämtliche Werke XIII., szerkesztette N. Borowski, előszó A. Deborin, Wien-Berlin, Verlag für Literatur und Politik, 1927. - Itt ragadom meg az alkalmat, hogy köszönetét mondjak a Lukács Archívum és Könyvtárnak, személy szerint Székely Máriának szíves segítségéért.