Veres András szerk.: A lélek, a lét türelme. Tanulmányok József Attiláról (Budapest, 2017)
József Attila elméleti tájékozódása
Fordította József Attila 179 könnyű kihámozni belőle Berkeley érvét.12 A folytatást („Ilyen dolgoknak...”) a német szöveg szerint is idézem: ..] Das Sein solcher Dinge ist Perzipiertwerden” (their esse is percipi, §3, - ein Berkeleyscher Ausdruck, der in den Lehrbüchern der Philosophie zitiert wird). Lenin az angol szöveg alapján, saját orosz fordításában idézte Berkeleyt; a német kiadás a megfelelő helyeken Friedrich Überweg német fordítását iktatja be, és József Attila ez utóbbit fordítja magyarra.13 Az angol birtokos névmással láthatólag nem tud mit kezdeni, Berkeley diktumát azonban azonosítani tudja, és megismétli úgy, ahogy ismerős számára a „filozófiai tankönyvekből”, latin kopulával. Ez rendben is volna, de a „Perzipiertwerden” fordítása - „képzettéválás” - erősen kifogásolható. Ügy tűnik, a fordító egy grammatikai félreértésnek esett áldozatul: a „werden” itt nem a valamivé válás értelmében szerepel, hanem mint a szenvedő szerkezet segédigéje, amelynek nem volna szabad jelentésmódosító hatást adni. Ez és az idézetek magyarítása általában is arra vall, hogy a fordítást készítő József Attilának nemigen lehetett közelebbi ismerete Berkeley filozófiájáról, azon túl, hogy tudott róla ezt-azt. Élek a gyanúpörrel, hogy a Lenin-szöveg épp a Berkeley-idézetekkel keltette föl az érdeklődését, és indította arra, hogy megpróbálkozzon a lefordításával.14 A lefordított részletnek több mint a fele direkt vagy indirekt Berkeley-idézet, és József Attila aligha azzal a kategorikus elutasítással olvasta, ahogy Lenin tálalta őket. De megkockáztatom, hogy József Attila magát az alapvető vitakérdést sem úgy olvasta, ahogy Lenin vagy akár a machista bolsevikok értették. A materialisták, így szól a Berkeley-Mach-féle érv, érzeteink alapjául az anyagot teszik meg, tudásunk alapjául pedig az érzeteket. Arról tehát, hogy mi az anyag önmagában, semmit sem tudhatunk érzeteinktől függetlenül, mint ahogy azt sem tudhatjuk, hogy létezik-e egyáltalán. Vagyis a materialisták anyaga, amelyet ők valami valóságos, testi szubsztanciának hirdetnek, valójában annak szöges ellentéte: egy megfoghatatlan, testetlen metafizikai absztrakció. A materialisták alapelve tehát az antimaterialista érv szerint „valami ismeretlen [...], egy semmi”. u Összevetésül álljon itt az idézett rész modern fordításban: „Teljesen felfoghatatlannak találom ugyanis, ha a nem gondolkodó dolgok abszolút létezéséről beszélnek, tekintet nélkül arra, hogy ezeket a dolgokat észlelte-e valaki. Lenni (esse) és észleltnek lenni (percipi) számunkra ugyanaz...” George Berkeley, Tanulmány az emberi megismerés alapelveiről és más írások, Budapest, Gondolat, 1985, 176-177. (Az idézett szöveg Fehér Márta fordítása.) 13 Az Überweg-fordításra való hivatkozást a gépirat is tartalmazza: újabb, immár fölös bizonyság arra, hogy József Attila a hivatkozott könyvet használta a fordításhoz. 14 Gépirat: „tüzetes vizsgálat alá veszünk néhány fontos idézetet”. Az eredetiben Lenin csak annyit jelent be, hogy részletesen fogja idézni Berkeleyt: „wollen wir ausführliche Zitate [...] anführen”. Az, hogy ezek az idézetek „fontosak”, József Attila értelmező beszúrása.