Veres András szerk.: A lélek, a lét türelme. Tanulmányok József Attiláról (Budapest, 2017)
József Atztila és a Nyugat
„SZEGÉNY AdYNAK”. AdY HATÁSA JÓZSEF ATTILA ÉLETÉRE ÉS KÖLTÉSZETÉRE 19 viszonylag ritka, így megkíséreltem Margit családi hátterének felderítését. Az alapján, amit a visszaemlékezések16 említenek róla, meg lehet rajzolni a portréját. Nagyon fiatal,17 nagyon modern és önálló lány, rövidre nyírt hajjal, ami akkoriban ritkaságnak számított.18 Iskolázott volt, polgárit, esetleg gimnáziumot, de legalább gyors- és gépíró szakiskolát végzett. Sok és drága könyvet hozott magával az albérletbe, és művészi ambíciói voltak. Mindezekből arra következtettem, hogy értelmiségi vagy művészcsaládból származott, s a családja nem Budapesten élt. A korabeli zenés színházi, illetve zenei világban ismert volt Tittel Bernât hegedűművész neve. A bécsi születésű művész az idő tájt még Bécsben élt, de néhány évvel később, 1923-ban, a pesti Operaház karnagya lett. Születési idejét tekintve is lehetett volna apja Margitnak.19 A korabeli névtárak20 még öt Tittel vezetéknevű személyt ismernek: Ferenc adótiszt Székelyudvarhelyen, József útbiztos a Párdányi járásban, Sándor gondnok a budapesti egyetemen, Károly mérnök Nagykőrösön és Lajos tanár a lőcsei gimnáziumban. Tittel Margit apjaként az említett hegedűművész mellett még ez utóbbi tűnt a legvalószínűbbnek. Ennél többre nem derült fény, egészen 2014 teléig. Ekkor tette közzé kutatásainak eredményeit Lengyel András. Egy anyakönyvekre specializálódott szakember, Sállá György segítségével kiderítette, hogy Tittel Margit 1897. november 17-én született Kisújszálláson. Apja néhai Tittel Sándor, anyja Farkas Franciska. 1919. május 5-én kötött házasságot a nála egy évvel idősebb Földes Zoltán aszódi születésű, budapesti lakos főiskolai hallgatóval, akitől 1920. július 31-én el is vált.21 A lány - kötete megjelenése után - valószínűleg felhagyott a versírással, ugyanis sehol nincs nyoma további munkásságának. Nincs adat arra sem, hogy József Attila és Tittel Margit a későbbiekben találkozott volna. De felettébb érdekes, hogy egy - művei alapján - meglehetősen dilettáns „Versíró nő”,22 ilyen nagy hatással legyen egy olyan tehetséges ifjúra, mint József Attila. A korai József Attila-versek között - különböző arányban, de - egyaránt találunk Ady-, Babits-, Juhász-, Kosztolányi-, Tóth Árpád- és Kassák-inspirációkat, Petőfi- és Vörösmarty-reminiszcenciákat. Az Ady-szöveg- és -stílusimitációk korszaka időben a legelső, és körülbelül 1924-ig tart. A későbbi korszakok verseiben is lehet találni Adyhoz kapcsolható párhuzamokat, de a már kialakult saját nyelv jelkészletéhez és motívumrendszeréhez szervesülve, mintegy a két költői nyelv párbeszédeként. A hatás kialakulása, fejlődése, változása nyomon követésének elsődleges eszköze természetesen a verskorpusz 16 Vö. József Eta és József Jolán. 17 József Attila Szabad-ötletek jegyzékében tett utalása arra enged következtetni, hogy nem volt húsznál több. 18 „Csinos, magas lány volt, rövidre vágott hajjal.” - József Eta 1957,33. 19 Bernhard Tittel (1873-1942). 20 Magyarország Tiszti Czim- és Névtára 1916-1918 közötti kötetei. 21 Lásd Lengyel András, „Ö tanított meg verset írni”. József Attila és Tittel Margit, Tiszatáj, 2014/12. (december), 72-76. 22 Lásd Sárgahajúak szövetsége, in Horváth-Tverdota 1992, 408.