Veres András szerk.: A lélek, a lét türelme. Tanulmányok József Attiláról (Budapest, 2017)
József Attila a középosztályról
Lengyel András „Magával kötve mint a kéve”. József Attila középosztály-értelmezéséhez Régóta ismeretes, hogy a Cobden folyóirat középosztály-ankétján 1935-ben József Attila is fölszólalt. Írása, a Középosztály és vajúdó világ a közelmúltban konferencia tárgya lett - ezzel is segítve a költő értekező műveinek most készülő kritikai kiadását. A konferencia két előadását, Tverdota Györgyét és Takáts Józsefét a Kritika 2015/3-4. száma közzé is tette.1 Mindkét szerzőt becsülöm, mindkét írás a maga nemében színvonalas írás, de - hadd mondjam mindjárt ki - engem mindkettő kielégítetlenül hagy. A tételes polémiának azonban nem sok értelmét látom, a vita nem közelítene, hanem távolítana a József Attila-szövegtől, szerteágazó értelmezési hordalékkal terhelve meg a megértést. A feladat pedig, úgy vélem, nem az egymás közötti „eszmecsere”, hanem József Attila gondolkodásának megértése, vagy legalábbis a lehető legjobb megközelítése. így, a legegyszerűbb megoldást választva, az alábbiakban magam is fölvázolom az előadókétól eltérő felfogásomat. Aki együtt olvassa a szövegeket, külön polémia nélkül is észreveszi majd, miben s hol térek el értelmezésüktől. * A Középosztály és vajúdó világ értelmezési lehetőségeinek fölvillantása előtt érdemes két dolgot előrebocsátani. Egy életrajzit és egy gondolkodástörténetit. Az életrajzi kérdés evidens - bár, úgy látszik, mégsem teszi föl senki. Hogy került József Attila az ankét hozzászólói közé? Az ugyanis, hogy ő a nagytőke lapjában szerepelt, egyáltalán nem magától értetődő. Még nem sokkal előbb is, éveken keresztül, fölöttébb „gyanús” körökben mozgott (Bartha Miklós Társaság, illegális kommunista párt stb.); az „utcáról” tehát aligha kerülhetett a Cobden hasábjaira. S megfordítva is ugyanide jutunk: egy „vonalas” kommunista számára (aki néhány évig József Attila volt) a Cobden elfogadhatatlan megnyilatkozási fórum volt. Valami magyarázat tehát itt mindenképpen 1 József Attila cikke, címe nélkül, mint hozzászólás a Cobden 1935. 6-7. számában jelent meg, majd bekerült a költő műveinek Szabolcsi Miklós-féle kritikai kiadásába is: JAÖM3 1958. Az új, Horváth Iván-féle kritikai kiadás, amely egyelőre csak a neten hozzáférhető (JAHSZK 2012), ezeknél szélesebb körű hozzáférést biztosít. Az „új” verziót, tanulmánya végén, Tverdota György is közli (a cikk fogalmazványával egyetemben).