Veres András szerk.: A lélek, a lét türelme. Tanulmányok József Attiláról (Budapest, 2017)
Tudat, öntudat, osztálytudat. József Attila gondolkodástörténetéhez
244 Tverdota György Ámde nemcsak napi ügyekben kell helytállnia az osztálytudatos munkásnak, hanem a kommunista párt programját, a végső harc megvívását is vállalnia kell: „csak az öntudatos proletárok diktatúrája / vethet véget a burzsikizsákmányolásnak örökre.” - zárul a vers. Érdemes megemlíteni egy egysoros töredékét is, amelyben nem kellően öntudatos társát inti meg a költő az osztállyal szembeni nem megfelelő magatartása miatt: „S ó te szerencsétlen, ki viszályba taszítod az osztályt!” Az idézetekből egyértelműen kiviláglik, hogy József Attila számára volt jelentősége az „öntudatos munkás” vagy „öntudatos proletárok” jelzős szerkezetének. Korántsem magától értetődő azonban, hogy az öntudat kérdésének jelen kellett volna lennie a korszak gondolkodásában, önállóan foglalkoztatnia kellett volna a marxista értekezőket. Márpedig a kérdés figyelemben részesült a forradalmi munkásmozgalom köreiben. Jelenlétét mi sem mutatja jobban, mint egy magyar marxista filozófusnak épp a húszas években megjelent munkája, amely szinte máig ható nemzetközi jelentőségre tett szert. Lukács György Geschichte und Klassenbewusstsein című könyvére gondolok, amely magyarul sok évtizedes késéssel Történelem és osztálytudat cím alatt jelent meg.5 A német nyelvű változat 1923-ban, Berlinben, a Malik Verlag gondozásában látott napvilágot.6 Voltaképpen tanulmánygyűjteményről van szó, amelyben Lukácsnak 1918 és 1922 között megjelent tanulmányai kaptak helyet továbbfejlesztett formában. Köztük az Osztálytudat és Az eldologiasodás és a proletariátus tudata című írásoknak a címében is megjelent a bennünket foglalkoztató probléma. Vajon József Attila ismerte-e ezt a tanulmánygyűjteményt? Bókay Antal szoros párhuzamot állított föl Lukács műve és József Attila Egyéniség és valóság című tanulmányának marxista aspektusa között.7 József Attila kétségkívül számontartotta Lukács Györgyöt. Egy nagyon érdekes, Jolán nővéréhez írott levélrészlete arról árulkodik, hogy 1925-1926- os bécsi tartózkodása idején személyes kapcsolatban állt a marxista filozófussal: „Itt említjük meg - írja 1926 nyarán küldött levelében -, hogy Lesznai Anna (Jásziné), Balázs Béla és Lukács György igen nagy költőnek tartanak, különösen az utóbbi - mint az első világirodalmi - nem kozmopolita! - kvalitásokkal rendelkező proletár-lírikust, aki hivatva van mielőbbi nagyobb pénzküldeményedet kézhez venni. Fentemlített urak [...] közös levelet írtak Kner Izidornak, hogy J. A. könyvét kiadja.”8 A Kner Izidornak írott levél valóság volt. Knerék ugyan nem adták ki a költő verseit, de kéziratát évek múltán, 1930 januárjában visszajuttatták hozzá.9 A dolog szépséghibája, hogy Lukács öregkorában, visszatekintve a húszas évekre, nem tudott érdemi 5 Lukács György, Történelem és osztálytudat, Budapest, Magvető, 1971,197-660. 6 Georg Lukacs, Geschichte und Klassenbewusstsein, Berlin, Malik Verlag, 1923. 7 Bókay Antal, Marxizmus és pszichoanalízis. József Attila elméletei, Tiszatáj, 2006/6. 92-94. 8 József Attila levele József Jolánhoz, [Bécs, 1926. július?], in JAL 2006,112. 9 Kner Imre levele József Attilának, Gyoma, 1930. január 31., in JAL 2006, 363.