Veres András szerk.: A lélek, a lét türelme. Tanulmányok József Attiláról (Budapest, 2017)
József Atztila és a Nyugat
.SZEGÉNY ADYNAK”. ADY HATÁSA JÓZSEF ATTILA ÉLETÉRE ÉS KÖLTÉSZETÉRE 25 fohásza is csak szándék, csak szándéka, terve a kimondásnak, mikroszkóp alatt felboncolt csira a Mindenség életéhez képest. Mert itt, ebben a versben az egész mindenséget megfogtam és fölemeltem, mint egy almát.” Három évvel később - 1928-ban - ezt a verset választotta ki, s adta A Hét újságírójának, barátjának, Márer Györgynek, hogy tegye a róla készült pályakép végére.57 A cikk Hatvány Lajossal való megismerkedését is elmeséli. Bécsi egyetemi hallgató korában József Attila gyakran vállalt fizikai munkát a megélhetésért. Egy alkalommal - mindez 1926 tavaszán történt -, miközben bútorokat cipelt, Ady-verseket szavalt. A bútorok tulajdonosa - Lesznai Anna - emiatt beszédbe elegyedett vele, s összebarátkoztak. Pár nap múlva pedig elvitte bemutatni Hatvány Lajosnak. A megismerkedésnek más változatai is ismertek, melyek kevésbé regényesek, viszont a pályakép verzióját erősíti, hogy József Jolán58 és Lukács György59 is éppen így tudta a történetet. A valóságtartalom azonban jelen esetben valójában indifferens. József Attila ugyanis ezt a legendát táplálta, azt akarta, hogy ez a kép legyen róla nyilvános: a fiatal költő, aki Adyt szaval. Az Ady-kultusz ebben az időben, az Ady halálát követő évtizedben a legerősebb. A progresszív értelmiség szellemi vezérként tekintett rá. Jó okkal feltételezhető, hogy a költő tudatosan használta fel Adyt kapcsolatteremtésre, mert, mint ekkori leveleiből kitűnik, hódolata Ady iránt korántsem volt feltétlen. A következő két levelet még mindig Bécsből küldi József Attila. 1926 tavaszán - tehát éppen a Lesznai Annával és Hatvány Lajossal való megismerkedése idején - hosszú levélben költészetfelfogásáról értekezik nővérével.60 Vitába száll Jolánnak azzal a kijelentésével, hogy nem lehet Ady-verset írni, „mert igenis lehet - fogalmaz József Attila. - Mert az Ady-vers szabályai már ismeretesek, tehát csupán alkalmazni kell őket”.61 De a forma átvétele nem elégséges - állapítja meg -, a költészet ennél sokkal misztikusabb dolog. 1926 júliusának elején meghívást kap a hatvani kastélyba, s beszámol nővérének arról, hogy a báró Ady levelezésének sajtó alá rendezését akarja rábízni.62 A Hatvány által szerkesztett Ady a kortársak közt. Ady Endre levelei és levelek Ady Endréhez című kötet 1927-ben jelent meg. Hatvány Földessy Gyulát kérte fel a kötetben való - anonym, de jól megfizetett - közreműködésre. Sűrű levélváltásukban63 azonban egyetlen szó sem esik arról, hogy Hatvány József Attilát is be akarta vonni a munkába. Viszont az is igaz, hogy a megjelent levelezéskötet válogatás, azaz lappanghat még levél, amely fényt derít arra, miért és hogyan esett el József Attila a megbízástól. (Bár nagy a valószínűsége annak, 57 [Szerző nélkül] [Márer György], Uj magyar költő, akinek élete Jack Londonéval vetekedik, A Hét, 1928. május 4., 4-5. 58 József Jolán 1940, 254. 59 Lukács György, Válaszol: Lukács György - kérdez Kovács András, Kritika, 1972/5. 4. 80 József Attila József Jolánnak, [Bécs, 1926. márc. eleje?] (116. sz.), in JAL 2006,100-104. « Uo. 104. 62 József Attila József Jolánnak, [Bécs, 1926. júl.?] (126. sz.), in JAL 2006,111-113. 63 Hatvány Lajos levelei, válogatás és szöveggondozás Hatvány Lajosné, Rozsics István, jegyzetek Hatvány Lajos, Rozsics István, előszó Illés Endre, Budapest, Szépirodalmi, 1985,139-171.