Veres András szerk.: A lélek, a lét türelme. Tanulmányok József Attiláról (Budapest, 2017)
József Atztila és a Nyugat
26 SÁRKÖZI ÉVA hogy Hatvány eleve Földessyt akarta megbízni, s József Attila legföljebb besegített volna iijú famulusként ebbe a munkába.) Hatvány Lajos és testvére, Irén jóvoltából jut el József Attila Párizsba, s a két nővérének, továbbá egy Galamb Ödönnek innen írt levelében is felbukkan Ady neve. 1926 szeptemberében érkezik, az október közepén küldött levél - hasonlóan a korábban említetthez - újra a költészetről értekezik, és azt emlegeti, hogy „Ady különösen kedvelte a nagy és bús fogalmakat”.64 József Attila kezdetben rajong Párizsért - „Párizs tűzbe hoz, de Párizs és az ötödik emelet nem találkoznak gyakran”65 - írja. Tehát már kezdetben is nehezen élt ott, és súlyos anyagi gondjai gyorsan megkeserítik az ott-tartózkodást, bizonyára ez a fő oka az alig egy hónappal későbbi váratlan kifakadásnak, miszerint: „Párizsról le kell beszéljelek, azt hiszem, ha most kijönnél, még jobban csalódnál abban a buta összezavart Mah-Jong partiban, amelyet a Baedeckerek Paris néven neveznek. Hogy Ady, ez az iszákos hülye mit látott a pálinkában, az más lapra tartozik.”66 Egy Galamb Ödönnek címzett levélben, de Tettamanti Bélának szól az az üzenet, melyben - Ady-hívő volt tanárát tréfálkozó túlzással bosszantva - elismeréssel adózik azért, mert az már nem hódol feltétel nélkül Adynak, örül, hogy a tanár magába szállt, s látja, hogy „Ady az smafú”.67 József Attila és Vágó Márta 1928 májusa és 1929 márciusa között szinte hetente írt egymásnak. Mindebből 66 levél maradt fenn. Költészetről gyakran esik szó bennük, Adyról viszont csupán két ízben. Először Vágó Márta idéz Ady Az Eddig ámene című verséből - emlékezetből, mert pontatlanul - kétségbeesett élethelyzetének érzékeltetésére.68 A válaszban József Attila A tavasznak alkonyata című vers két sorát idézi, szintén emlékezetből, nagyon pontatlanul, teljesen átírva, mintegy József Attilá-sítva a sorokat. Az eredeti így szól: „Kissé túlságos jámbor volt az eszköz, / De jó, szép volt a cél.” Az átköltés pedig így: „Kicsit talán jámbor volt az eszköz, / de szép, jó volt a cél.” S hozzáfűzte még: „Látom, hogy már én is kell ily bölcs, mindenre citálható verseket írjak, mert téged nem elégít ki a tiszta költészet gyönyörűsége.”69 Végül a legismertebbekről csak említést teszek, kiállásáról Ady mellett az 1929-es Kosztolányi-Ady-vitában és az 1930. márciusi Ady emlékezete című versről. A hatás egészen 1930-ig hullámzó volt, hol közeledett, hol távolodott nagy költőelődjétől, ezután inkább egyfajta poétikai eltávolodás figyelhető meg, a „szimbólumi lehetőségek” elutasítása, bár a Mylittát még megemlíti a Szabad-ötletek jegyzékében. 64 József Attila József Jolánnak, Paris, 1926. okt. 15. (141. sz.), in JAL 2006,122-126. (125.) 65 József Attila József Jolánnak, Paris, le 25. sept. 926. (139. sz.), in JAL 2006,121-122. (122.) 66 József Attila József Jolánnak, Párizs, 1926. nov. 24. (147. sz.), in JAL 2006,135-136. (135.) 67 József Attila Galamb Ödönnek, Paris, 27. jan. 23. (159. sz.), in JAL 2006,149-151. (151.) 68 Vágó Márta József Attilának, London, 1928. okt. 13. (és 14.), in JAL 2006, 301-306. (304.) József Attila Vágó Mártának, Pest, 1928. okt. 20., in JAL 2006, 309-312. (310.)69