Veres András szerk.: A lélek, a lét türelme. Tanulmányok József Attiláról (Budapest, 2017)
Tudat, öntudat, osztálytudat. József Attila gondolkodástörténetéhez
276 Veres András írt bírálata”.13 Másképp fogalmazva: a marxi tan: filozófia, méghozzá „determinista, tudományos történelemszemlélet”, és nem tudomány.14 Tulajdonképpen József Attilát már korábban is (például az Egyéniség és valóságban) a marxi tanítás filozófiai aspektusa érdekelte, de nem merészkedett odáig, hogy egészében filozófiává avassa. E megközelítés is föltehetően átvétel - szociáldemokrata körökben is voltak, akik elfogadták a frankfurti iskola interpretációját, így próbálva megóvni a 19. századi kapitalista gazdaságról adott kritika érvényességét az időközben bekövetkezett változások következményeivel szemben. Nem kívánom itt részletesen boncolgatni József Attila írását. A cikk legfőbb érdekessége témánk szempontjából, hogy immár az általános, sőt „objektív” emberi öntudat magaslatáról tekint le a „szubjektív osztálytudatokra”,15 16 és ebből az egyetemes horizontból teszi szóvá a különféle torzulásokat. A „társadalmi öntudatra ébredt ember” formulája bizonyára a polgári gazdaság kényszereitől magát függetleníteni képes, felvilágosult, egyetemes horizonttal rendelkező nézőpontot jelöli. Elvontsága szembeötlő, megvalósulásának lehetősége pedig csak a távoli jövőben kecsegtet eredménnyel. De rendelkezik azzal az előnnyel, hogy túlemelkedik minden partikuláris megosztottságon, pozitívuma kétségbevonhatatlan. Míg az Egyéniség és valóság az egyén szintjén diagnosztizálta a tudattorzulást, itt má e jelenséget József Attila egész politikai irányzatokra terjeszti ki: „a fasizmusok [...] a szocializmus központi lényegét sajátítják ki és torzítják el” - írja egy helyen,15 másutt pedig: „a bolsevizmus maga is a kialakulni akaró öntudat megzavarodásának egyik tüneménye”.17 Más szóval: a fasizmus is kénytelen átvenni a közösségi elv képviseletét, ha tömeghatást akar elérni; a bolsevizmus pedig kisajátítja és rövidre zárja az emberi öntudat képviseletét. Nem kétséges, A szocializmus bölcseleté határvonalat húz a költő gondolkodástörténetébe. Egyfelől lezárja korábbi korszakát, amikor legfeljebb kiegészíteni akarta, de nem felülbírálni a marxi tanítást. Másfelől új szakaszt nyit, elsőként azzal, hogy itt merül fel először a kollektív tudatzavar problémája. Ez nemcsak azért fontos, mert József Attila utolsó korszakának meghatározó témája lesz, hanem mert a marxi elmélet radikális újragondolására készteti. Elsősorban e kérdésfölvetése ad a cikknek megkülönböztetett jelentőséget. József Attila pozíciója utolsó korszakában Tverdota György dolgozata a tudat-osztálytudat-öntudat probléma tárgyalását gyakorlatilag A szocializmus bölcseletével zárja. Holott nem kétséges, hogy az utolsó három év elméleti teljesítménye még inkább számottevő, mint a középső korszaké. 13 József Attila, A szocializmus bölcseleté, in JAÖM3 1958,150. 14 I.m., 152. 15 I. m„ 151. 16 I.m., 148. 17 Uo.