Veres András szerk.: A lélek, a lét türelme. Tanulmányok József Attiláról (Budapest, 2017)
Móricz Zsigmond és József Attila
.Elejtem képzelt fegyverem’ 65 s legközelebbre bizalmasát, Kálmán Katát, a kor neves szociofotósát, Hevesy Iván fotó- és filmesztéta feleségét is odarendelte az asztalához. Pár nappal korábban arra kérte a fotográfusnőt, hogy készítsen környezettanulmánnyal fölérő képriportsorozatot új védencéről, modelljéről és múzsájáról, Csibéről, azaz Litkei Erzsébetről. Kálmán Kata a József Attilával megbeszélt második randevú napján hozta el megmutatni a Csibe varázsától elbűvölt írónak a felvételeket.31 Amikor a Szép Szó költő-szerkesztője megérkezett a találkozóra, Kálmán Kata följegyzései szerint hamar kiderült, hogy József Attila nem ismeri a Csibéről szóló elbeszéléseket. „Erre az öreg előveszi az egyiket, külön asztalhoz ülteti s elolvastatja vele. S azután megmutatja a képeket.” A lumpenkörnyezetben lefotografált lány talán a fiatal Jolánra vagy Etusra, s rajtuk keresztül gyermekkori számkivetettségére emlékeztethette a költőt, aki - Móricz tanúsága szerint - „rémülettel nézett bele a képcsomagba”, majd „zavar, habozás és sápadozás után szólalni kezdett.- Kérlek, Zsiga bátyám, hát ez az én életem... Ez az én bajom, hogy ez az életem... én csibe vagyok: apátián, anyátlan árva, ebből a mélységből származom és e miatt nagyon nehéz is nekem ez az élet, hidd el.. .”32 Kálmán Kata szerint „József Attila másnap elmondta neki az élettörténetét. Külön e célból találkoztak ott újra. Elmondta csibeszerű hányatott sorsát.”33 A költő hagyatékában fennmaradt egy 1936 novemberében kelt levél, melyben újabb átaludt találkozó miatt kért elnézést,34 a levélhez mellékelt Medvetánc kötetet pedig így dedikálta: „Móricz Zsigmondnak mély szeretettel. Bp. 1936. nov. József Attila”. (A mély jelző fiúi vallomással érhetett föl a mélylélektan iránt elkötelezett költő tollán.)35 Föltehe31 Kálmán Kata szerint 1936 telén „Móricz Zsigmond szerelmet érzett »irodalmi modellje« iránt”, de ezt „erősen titkolta, be nem vallotta, bármennyire nyilvánvaló volt is”, és ez a szerelem 1937 tavaszáig mind nagyobb méreteket öltött. „Ö, aki legszívesebben kíváncsi szemmel belesett volna a Bercsényi ucca 50. szám alá, elküldött engem, hogy gépemmel pótoljam az ő mindenre kíváncsi, fürkésző szemét, vagyis úgy használt, mint egy televíziót” - írta különös küldetéséről naplójában. Vö. Valachi Anna, Pygmalionok. Móricz Zsigmond, Makai Ödön és József Attila, Új Dunatáj, 2001/4. 50-63. 32 KJA2 1987, 956. 33 Kálmán Kata, A Csibe-ügy. Egy fotográfus naplója Móricz Zsigmond utolsó éveiről, sajtó alá rendezte Varga Katalin, Budapest, Palatinus, 2012,36. 34 „Drága Zsiga bátyám, bocsáss meg, hogy ígéretem ellenére ma sem tettem tiszteletemet. Majdnem délig dolgoztam, tegnap déltől fogva - és este nagyon mélyen elaludtam. [...] Itt küldöm a Medvetáncot és kérlek, hogy elbeszélésed kéziratát add át emberemnek. Üzend meg véle, légy szíves, hogy magad akarsz-e korrektúrát csinálni, vagy elegendő-e, hogy a nyomda házi korrigálása után én és a Pali csinálunk másodkorrektúrát és revíziót. Igaz szeretettel ölel József Attila.” A levelet Réz Pál publikálta először 1954-ben, az Irodalomtörténet 1958/3-4. számában (460). Szövegét lásd József Attila válogatott levelezése, sajtó alá rendezte Fehér Erzsébet, „Új Magyar Múzeum”, Budapest, Akadémiai, 1976,346. 35 Pszichoanalitikus szempontból József Attilát amolyan titkos „testvér-rivalizálásból” fakadó vágy is inspirálhatta, hogy elnyerje Móricz bizalmát, miután a vele egy nemzedékhez tartozó, nála sokkal sikeresebben érvényesülő - a Válasz köréhez tartozó, de Babits bizalmát is élvező - Illyés Gyula Pusz