Veres András szerk.: A lélek, a lét türelme. Tanulmányok József Attiláról (Budapest, 2017)
Móricz Zsigmond és József Attila
Írásrétegek és szerzői szándékok 77 rájegyezte: „P. Lloyd 1936/60.”23 Beszédes tény, hogy a Karácsonykor jobban fájt Móricz a költő halála után sem vállalta magyar szövegként és szerzői nevével. A vallomás mélyebb volt, a személyesség védelme pedig erős, hiszen, ahogy József Attila nővérének elmondta, az író engedélyt kért és kapott a jegyzetelésre.24 A magyar és német verzió eddig a Móricz- és József Attila-szövegközlések által vált ismertté. Ezek a gyűjteményes kiadások25 nem vizsgálták meg az eredeti forrásokat, így eltűntek a jegyzet- és novellaváltozatok kéziratainak ismeretében észrevehető eredeti kontextusok. A fikciót a kommunikációnak alárendelt struktúraként tekintve a novella 1936-ban, az egyszeri közlésben nyerte el pragmatikus célját. Ha azonosíthatók is általa az egyes életrajzi események, nem ezek az elsődlegesek: a szöveg változatainak genezisében rendelkezik többletinformációval. A novellavariánsok következtetni engednek arra, hogy a József Attila-élmény egyszerre hívta elő a proletár- és művészalkat megírhatóságát. Tehát túlzás lenne feltételezni, hogy a Karácsonykor jobban fáj megformálásában Litkei Erzsébet hatása érződik, mint Valachi Anna vélte: „a költő elbeszélése alapján született karácsonyi elbeszélés hangnemére négy évvel korábban Csibe üde lénye nyomta rá a bélyegét”.26 Nem valószínű az sem, hogy Csibe érzékennyé tette volna Móriczot József Attila sorsára.27 Látható, hogy a szöveg, mivel friss élményt formázott, folyamatosan mozgásban volt, s talán nem is lett belőle végleges kézirat,28 hiszen a szövegváltozatok és átemelések kétségessé teszik, hogy magyar nyelven a befejezett művet olvassuk-e egyáltalán? A kérdésekből még számos adódik. A novellában a József Attila-i gyerekkormodell alapján a polgárosodás folyamatát („nem hagyott minket elproletárosodni, megindult a polgárosodás”29) mutatja-e be, s ezzel összhangban a művészsorsot? Móricz már pályakezdésétől kezdve érdeklődött például Reviczky Gyula életsorsa iránt, akinek tragédiáját családi melegséget nélkülöző gyerekkorából vezette le korai tanulmányában.30 Lehetséges, hogy ezek a ráhangolódások nyíltak meg a költő hatására is, mint ahogy Móricz Virág utal rá egy kéziratban, melyet az író Reviczky-jegyzeteihez fűz: „Különös, Reviczky - ha 23 PIM Kézirattára M. 100/ 3959/342. 24 KJA1 1987, 828. 25 Például JAE 1957,23-26. 26 Valachi Anna, i. m„ 45. 27 „Az érzelmileg megperzselődött Móriczot ekkoriban mindennél jobban érdekelte, ami Csibével és a lány társadalmi környezetébe tartozó emberekkel történt - ezért József Attila sorsára is érzékenyebben rezonált.” Valachi Anna, i. m., 42. 28 Vö. „Móricz szövegeit gépiratból közöljük; az eredeti a hagyatékban található. A novellának két kidolgozása is fennmaradt, az eltérések jelentéktelenek, feltüntetésük a kritikai kiadás feladata lesz.” Móricz Zsigmond hagyatékából, i. m„ 828. A hagyaték már a Petőfi Irodalmi Múzeumban található. A betoldott lapokon a szerzői javítások olyan látványosak, hogy nem lehet „jelentéktelen eltérésekről” beszélni. Lehet, hogy Móricz Virág gépiratos tisztázata volt a kiadás forrása. 29 Móricz Zsigmond, Karácsonykor jobban fáj, in Uő, Elbeszélések IV., i. m., 507. 30 Móricz Zsigmond, Reviczky Gyula, Uránia, 1902. június 1., 170-193.