Veres András szerk.: A lélek, a lét türelme. Tanulmányok József Attiláról (Budapest, 2017)

Móricz Zsigmond és József Attila

Irásrétegek és szerzői szándékok 85 1. és 3. pontokban rokonítható összefüggése a Nagyon fáj című vallomásos szövegben is megtalálható („nemzheti-e a sejt önmagát?”), már a József Attila-verstől függetlenül, de József Attilára vonatkozóan. Az újrakezdés lehetőségeit általános értelemben firtató kérdések már József Attila halála után az eredetben, a származásban, a proletárlétében meghatározott költőre vonatkoznak a tragédia okának keresésekor. Móricz mint író és publikáló személy egyként azonosul számunkra, azonban az életműhöz „hozzáadatlan”, feltűnően nagy mennyiségű leírt jegyzet, legépelt napló és kéziratváltozat is az életmű produktív oldalának része, meg tudja mutatni a nem nyilván­valóan feltáruló tartalmakat. Móricz különböző alkalmakkor és különböző műfajokban, nyilvános és nem nyilvános írásaiban, más-más intenciókkal rendelkezett szövegeiről, azokról is, melyeknek József Attila személye vagy költészete volt a tárgya. Többféle mó­don kapcsolódott József Attilához: a jegyzetelő figyelmet fordított rá, a prózaíró mint témát nem tudta elengedni, az olvasó a versekkel együtt gondolkodott.

Next