Veres András szerk.: A lélek, a lét türelme. Tanulmányok József Attiláról (Budapest, 2017)
Móricz Zsigmond és József Attila
Egy húron pendült-e József Attila és Móricz Zsigmond? 93 a magyar lélek nem a mű, hanem a műben megmutatkozó valóság miatt keseredik el, azon valóban nem üdülhet.”25 Ismétlem: az igazi formaművészt Kosztolányiban látta, nem Móriczban. Ma korántsem könnyű felmérni József Attila esztétikai ítéletének a maga idején kivételes jelentőségét. A kortársak Móricz bűvöletében éltek. Példaképpen Komlós Aladárra hivatkozom, aki akkor a költő baráti köréhez tartozott. A Korunk 1927. februári számában Komlós cikket publikált, amelyben a magyar széppróza 1926. évi termését tekintette át. Egyetlen remekművet talált, Móricztól a Kivilágos kivirradtig című regényt, az Édes Annát csakúgy említette, mint jól sikerültet.26 Egy percig sem vitatom Móricz művének nagyszerűségét (sőt életműve egyik kiemelkedő darabjának tartom), de az Édes Anna leértékelését nem tudom elfogadni. Lehet, hogy elfogult vagyok ebben a kérdésben, ahogy József Attila is az volt - és talán éppen ez segítette hozzá, hogy amikor az Esti Kornél megjelent, Németh Andor mellett egyedül ő ismerje fel igazi jelentőségét27 -, csakhogy a Babits-pamflet megírása idején még előtte volt a Kosztolányival való személyes ismeretségnek és barátságnak. A vitahelyzetből adódik, hogy József Attila Móricz-értékelését le kellett szállítanom a szerintem tényleges helyére. Valachi Annának viszont azt a koncepciójával ellentétes eseményt kellett „semlegesítenie”, hogy 1931-ben, amikor a felvidéki magyarságról tett nyilatkozatai miatt gyalázatos hajsza folyt Móricz ellen (például Zemplén vármegye köztestületileg ítélte el az írót „hazaárulásáért”), József Attila ahelyett, hogy védte volna, bár ellentétes irányból, de élesen bírálta őt, és A Toliban - ugyanott, ahol korábban a Babits-pamflet megjelent - a hetykén, sőt pökhendien hangzó Ahogy azt a nagy Móricz elképzeli címmel publikálta vitacikkét. A maga tudományos szocialista hitének magaslatáról nyilvánította semmitmondónak az író által meghirdetett „építő magyarság”-ot.28 Valachi úgy próbálja meg kicsinyíteni a Móricz elleni filippika súlyát, hogy hitelt ad annak a legendának, miszerint József Attila - mintegy „jóvátételként” - nyílt levelet írt és jelentetett volna meg Móricz mellett, gyámja, Makai Ödön neve alatt.29 Itt nem térek ki a legenda cáfolására, hiszen megtette Sárközi Éva.30 Csak annyit jegyzek meg, hogy mi sem állt távolabb a költő jellemétől, mint effajta kettősség vállalása, és 1931-ben - újdonsült kommunista párttagként - nagyon is kapható volt szélsőséges, sőt elvakult ítéletalkotásra. Egyetértek Szabolcsi Miklós kommentárjával, melyet a vitacikkről adott. József Attila helytelenül járt el, amikor nem méltányolta Móricz jó szándékát és 25 I. m., 188-189. 26 Vö. Komlós Aladár, A magyar irodalom 1926-ban. A magyarországi magyar irodalom, Korunk, 1927. február, 83-84. 27 Vö. Kosztolányi Dezső, Esti Kornél, kritikai kiadás, szerkesztette Tóth-Czifra Júlia, Veres András, Pozsony, Kalligram, 2011,656. 28 Vö. József Attila, Ahogy azt a nagy Móricz elképzeli, in JAÖM31958,105-108. 29 Valachi Anna, i. m., 39. 30 Lásd Sárközi Éva, Ahogy azt a nagy Móricz - Hegedűs, Négyesy és József Attila - elképzeli. Egy 1931- es vita és háttere, Irodalomtörténeti Közlemények, 2017/2. 248.