Vígh Éva (szerk.): Állatszimbólumtár. A-Z (Budapest, 2019)
M
Majom 219 Majom mot vezetni”, „olvasva megy a majmok között”, 26 továbbá „szőrös, mint a majom”, „magas neki, mint majomnak a zongora”, „ugrál, mint majom a ketrecben”, „(úgy) ül, mint majom a köszörűkövön”.27 Ma is használják a „majomszeretet” kifejezést, főként az olyan szülőkre, akik a gyermeküket rajongva szeretik, és túlságosan elfogultak vele. „A majom is szereti a fiát”, ill. „a majomnak is szép a maga fia”, mondták általában elnézően, ha a külső szemlélő szerint nem sok oka volt arra a szülőnek, hogy büszke legyen a gyermekére.28 „Most ugrik a majom a vízbe”, vagyis most következik még a java valaminek. Ugyanakkor ugyanezt a mondást kis változtatással a megesett lányra is alkalmazták: „Akkor ugrott a majom a vízbe” vagyis akkor esett meg a leány.29 Egy Margalits Ede által gyűjtött mondásban az ember állatokkal való kapcsolata a következőképpen foglalható össze: „Az embert hordozza a ló, eteti az ökör, ruházza a juh, védelmezi a kutya, követi a majom, megeszi a pondró.”30 A népi biblikus történeteket tartalmazó Parasztbibliában több helyen említik a ~t. Az egyik történet szerint a ~ nevetés közben ledörzsölte a fenekéről a szőrt, amely Ádámra és Évára potyogott, akik azóta szőrösek.31 Az emberek -tói való származásáról szóló történet szerint: Káin, miután nem volt senki, akivel „közösködhetett” volna, a ~kkal tette ezt. Ez az oka annak is, hogy a férfiaknak azóta borotválkozniuk kell.32 Egy másik történet szerint az ember (valószínűleg Ádám) Istentől csak harminc évet kért, de rájött, hogy ez kevés, nem akar ilyen korán meghalni. Ezért kiegyezett az állatokkal, akiktől kapott még éveket. A -tói tíz évet kapott, ezért az élete utolsó időszakában „gyerökségbe van, mán akkó játszanak vele, mint a majommal szokás”.33 Az egyik, Zalabérben gyűjtött játéknak „majmozás” a neve. Általában tíz-tizenöt gyermek, főleg fiúk játszák/játszották.34 A szigetvári néphit szerint, ha valaki egy fekete jérce tojását három Játszadozó majmok. Raff, Természet-históriája hétig a bal hóna alatt hordozza, ujjnyi nagyságú, -fejű emberke kel ki belőle, aki minden kívánságát teljesíti.35 Hasonló hiedelemlényt az ország más területein is ismertek, „lidérccsirke” (mit-mitke), ill. ördög vagy ->kígyó formájában. • A magyarországi művészetben sokféle szimbolikus értelmet hordozhat: ördög, gonosz, bűnösség, legyőzött bűn (leláncolt ~), királyi gazdagság, bőség, fejedelmi pompa igényei, balgaság, bujaság, ízlés, tapintás, a természet utánzása a művészetben.36 A (láncra vert) - a bűnt, az „állati” ösztönök rabságában élő embert, a földi javakban való tobzódást jelképezi. Ábr. Venus tükörrel c. olajfestmény (17. sz.)37; Batthyány Gyula: Rokokó dámák (1914); Aba-Novák Vilmos: Laura (1930).38 A veleméri templom Háromkirályok imádása freskójelenetén (1378) a lóról leszállt harmadik király lovának kantárát egy, a lovagi nyergen ülő - tartja, a távoli, egzotikus világra utal