Vilcsek Béla: Az irodalomtudomány „provokációja”. Az irodalmi folyamat (Budapest, 1995)
A műalkotás megközelítése
götti szavakra épül. A mű kitüntetett szavai (például istenek vagy hősök nevei) fónikusan szétterjedve a szöveg mögöttes jelentését teremtik meg. Ezzel a megoldással a modem költészetben is gyakran találkozhatunk. Illusztrációképpen egyetlen, kivételesen szép példa SZIGETI (XYGETI) CSABA gyűjtéséből: Roskad a kásás hó, cseperészget a bádogeresz már, ELfeketült kupacokban a jég ELalÉL, tovatűnik, buggyan a LÉ, a csatorna fELÉ fordul, csereg, árad, illan a könnyű derű, bELEreszket az égi magasság s BOLDOG vágy veti ingét pírral a reggeli tájra. Látod, mennyire fÉLve - ocsúdva szeretlek, Flóra! E csevegő szép OLvaDOzásban a gyászt a szivemről mint sebről a kötést, te leOLDtad - újra bizsergek. Szól örökös neved árja, törékeny bájú verőfény, és beleBOrzOnGok, látván, hogy nélküled ÉLtem. (József Attila: Flóra [1 ] Hexameterek) Az idézet egyes szavai, a szövegben való fónikus szétterjedésükön túl, maguk is (anagrammaként) szavakat rejtenek magukba: B/OLD/OG-------------------------------------- OL/VA/D OLD Szigeti egyébként, elsősorban Tandori Dezső regényeit elemezve, azt is bizonyítja, hogy a szavak mögötti szavaknak, a szöveg mögötti szövegnek ez az eljárásmódja a modern epikának is sajátja. Az irodalmi műalkotás legkisebb strukturált egységét feltételező „szintaktikai poétikákkal" szemben ezért egyre szükségesebbnek tartja egy a személyiség, a név anagrammatikus megsokszorozódására, nyelvben való feloldódására, a szavak és szerkezetek szétbontására, destmkciójára, majd átszerkesztésére, új - hangok és betűk szintjén - jelentő szerkezetek létrehozására figyelő „szó-poétika" megteremtését: Ezek után legfeljebb csak a szabályrendszer alapelveinek, kiinduló pontjának önkényességén meditálhatunk, de eltűnik szemünk elől e szabályrendszer nyelvi produktumainak önkényessége. A költő/író azonban nemcsak a szavakkal, hanem a dolgokkal is dolgozik. A nevek lerombolásának története párhuzamos a dolgok lerombolásának történetével: a nevek kiépítésének története párhuzamos a dolgok kiépítésének történetével. E destrukciós és konstrukciós munka nagy része az irodalomban és azon kívül még HÁTRA vAn RAjtA HÁT! 175