Z. Varga Zoltán: Önéletrajzi töredék, talált szöveg - Opus 14. (Budapest, 2014)
József Attila önelemző prózája - szabad asszociációk, önműködő írás verbális agresszió a Szabad-ötletek jegyzékében
„szürrealista örökség föld alatti patakként futott végig”, és „szerepválságról, önmaga költő-volta elleni lázadásról van szó, s a lázadó magatartás a szürrealisták viselkedéséről veszi a mintát”.10 Az ellenművészet, a művészettagadás avantgárd gesztusát kiemelve azonban más irányt adunk annak a kérdésnek, hogy vajon műalkotás-e a Szabad-ötletek jegyzéke. A szabad asszociációs technika, az ellenőrizetlen és gyors lejegyzés formailag hasonlóságokat mutat ugyan az önműködő írás, a pszichoanalitikus jegyzetek, valamint a Szabad-ötletek esetében, funkciójukban és eredményükben azonban kétségkívül különböző eljárásokról van szó. Az önműködő írásnak tulajdonított episztemológiai és az esztétikai vívmányok a szürrealistáknál nem váltak szét, sőt bizonyos tekintetben tisztázatlanok maradtak. A szürrealisták mindenekelőtt egy új, nyilvános írásmódot akartak kimunkálni, a költészet és a bölcselet szövegeivel egyenrangúnak tartott írásokat előállítani - még ha ezt nem, vagy nem mindig nevezték is művészetnek, óvakodva az intézményesüléstől. A szürrealista alkotótevékenység mindkét része egyformán fontos: a tevékenység, a cselekvés jelleg (akcióművészet), illetve az ennek nyomán keletkező alkotás is. Mindez nem mondható el a pszichoanalízisben használt szabad asszociációs technikáról, mely csupán átmeneti jelentőséget tulajdonít a legtöbbször szóban elhangzó tudatfolyamnak, céljai pedig kizárólag a megismerést szolgálják és nélkülözik az esztétikai megfontolásokat. József Attila Szabad-ötleteit vizsgálva épp az vár tisztázásra, hogy vajon menynyiben kapcsolódott ez a különös könyvecske írói terveihez, az írásról vallott elképzeléseinek alakulásához, hogy a saját élet megértésének színrevitele milyen feltételek mellett kapcsolódhatott össze a művészi alkotótevékenység terepeivel. Más szempontból próbálta a művészi, irodalmi tapasztalat körébe sorolni a Szabad-ötleteket Bókay Antal írása - amely nem elhelyezni és leírni, hanem interpretálni igyekszik a szöveget.11 A poétikai, 10 Tverdota György: A szürrealizmus és a Szabad-ötletek jegyzéke. I. m. 333. és 337. 11 Bókay Antal: A test poétikája: az érzékiség és a szexualitás szövegképző hatalma József Attila Szabad-ötletek jegyzéke két ülésben című írásában. In András Sándor (szerk.): Az analitikus nyelve a magyar irodalomban. Hévíz, 1996. 60-78. A tanulmány lényegében megegyezik Bókay Antal 2004-es József Attila poétikái (Gondolat, Budapest) című monográfiájának utolsó fejezetével. 119