Z. Varga Zoltán: Önéletrajzi töredék, talált szöveg - Opus 14. (Budapest, 2014)
József Attila önelemző prózája - szabad asszociációk, önműködő írás verbális agresszió a Szabad-ötletek jegyzékében
lélektani önéletrajznak tekinthető. A szöveg beszélőjét a szerzők az őszinte, tiszta gyermekhez hasonlítják, akinek még nincs tudomása a felnőtt lét konvencióihoz kapcsolódó szeméremérzetről és illemről, ezzel magyarázva, hogy beszéde végül áttöri szégyenérzetét és bűntudatát. Sokan és sokféleképpen foglaltak állást József Attila és a pszichoanalízis kapcsolatának kérdésében, ideértve a költő pszichoanalitikus kezeléseinek tanulságait, betegségének mibenlétét, lehetséges okait is. Az eltérő célok nyomán született tanulmányok közt érezhető is egyfajta feszültség, annak ellenére, hogy az irodalmi művek pszichoanalitikus értelmezései nemcsak irodalomelméleti szempontból váltak elfogadottá, hanem bizonyos korszakok irodalomtörténeti megértéséhez is hozzájárultak. A József Attila pszichés, szexuális f ejlődését és zavarait, pszichobiográfiáját önmagáért tanulmányozó megközelítések ma már önálló vonulatot alkotnak a költővel foglalkozó írások közt. Ezen írások céljai és módszerei sokban különböznek a poétikai és irodalomtörténeti célokat előnyben részesítő kutatásoktól. Az irodalmárok valószínűleg épp azért idegenkednek a költő életrajzát és személyiségének alakulástörténetét előtérbe helyező megközelítésektől, mert számukra József Attila nevét és életrajzát mindenekelőtt műveinek poétikai értéke jellemzi, enélkül életrajza csupán felcserélhető, anonim vagy álneves esettörténet lenne. A pszichológiai és az életrajzi megközelítések viszont nem foglalkoznak a poétikai érték kérdésével, és a „figuráit”, irodalmi szövegeket a pszichés mechanizmusok működésének megfigyelésekor és feltárásakor ugyanúgy szimptómának tartják, mint bármely egyéb verbális vagy nem-verbális megnyilatkozást.23 E megközelítések számára a szöveg kidolgozottságának módja és foka csak annyiban rendelkezik jelentéssel, amenynyiben figyelembe tudják venni a végső jelölt, a lélek történetének és „igazságának” feltárásakor. Ám a pszichoanalízis irodalmi szövegelemzési módszerként való alkalmazása az esetek többségében függetlenedik a gyógyítás, a terápia folyamatától. Ezért az irodalmi pszicho-23 Jó példa erre a Miért fáj ma is kötet, melynek pszichológiai tanulmányai megkülönböztetés nélkül hivatkoznak a kortársak visszaemlékezéseire, a költőről írt életrajzokra, József Attila önelemző prózájára, levelezésére és a versekre a kórkép rekonstruálásakor. 124