Z. Varga Zoltán: Önéletrajzi töredék, talált szöveg - Opus 14. (Budapest, 2014)
József Attila önelemző prózája - szabad asszociációk, önműködő írás verbális agresszió a Szabad-ötletek jegyzékében
nek is. Ez annyit tesz, hogy a társadalmi osztályok minősége szerint más lelki (művészi és érzelmi) tartalmú maga a szó is; noha tárgyi fogalmi mozzanata egyugyanaz, már amennyiben logikailag helytelennek nem bizonyul. Vagyis a különböző nyelvű versekben ugyanazt a fogalmi szerepet játssza a »Tisch«, »table«, »asztal« szó, mert mindahárom ugyanaz a fogalom; azonban ugyanakkor eltérő művészi, irodalmi eredmény létrehozására alkalmasak, mert mindegyik más szó, más anyag.”38 A szavak, a nyelv hangzó anyagának elsőbbségére figyelés, elmélkedés jelentésteremtő és fogalom artikuláló szerepükről tehát összekapcsolja József Attila költészetelméleti töprengéseit a Szabad-ötletek ben feltörő nyelvi automatizmusok szerveződésével, felerősíti azt a versekben is meglévő tendenciát, mely az alaki, formai, nyelvi, zenei szerveződésre hagyatkozik az értelmi, tematikai szerveződések kialakításában, így a „mondanivaló” mintegy nyelvbeli hálózatok és kapcsolatok eredményeként tűnik föl. Mindenféle költészet ősi törekvéséről van szó e kutatásokban, amit szépen fogalmaz meg Kassai György: „A szó mint a világból önkényesen kihasított - és attól minőségileg különböző - valóságrészlet megnevezésére szolgáló, jelentéssel bíró egység nem alkalmas a teljes valóság érzékeltetésére, de megkísérelhetjük valamilyen módon belelopni a külső világ folytonosságát (például hangszimbolika útján a szél suhogását, nappalok fényét vagy az éjszaka sötétségét). A költői szómágia - amelyet József Attila oly sikeresen gyakorolt, és amelynek elméletileg is nagy fontosságot tulajdonított - révén tudott a költő e diszkontinuus dadogás fölé emelkedni.”39 Tverdota György a nyolcvanas évek derekán kitűnő tanulmányokban tárta föl József Attila költészetelméleti hitvallásában a „névvarázs” jelentőségét.40 E tanulmányokban bemutatja a József Attila-i 38 JÓZSEF Attila: Irodalom és szocializmus - Művészetbölcseleti alapelemek. In Uő: Költészet és nemzet. Bethlen Gábor Könyvkiadó, Budapest, 1989. 20. 39 Kassai György: Osiség és folytonosság József Attilánál. In Tverdota György-VERES András (szerk.): i. m. 190. 40 Tverdota György: József Attila névszemlélete. ItK 1984/5-6. 607-629.; József Attila nyelvszemlélete, I. A néwarázstól a költői névhasználatig. ItK 1985/3. 287-301.; József Attila nyelvszemlélete, II. (A névtől a szóig). ItK 1986/1-2. 54-75.; József Attila nyelvesztétikájának forrásai. ItK 1986/4. 373-392. 136