Z. Varga Zoltán: Önéletrajzi töredék, talált szöveg - Opus 14. (Budapest, 2014)
József Attila önelemző prózája - szabad asszociációk, önműködő írás verbális agresszió a Szabad-ötletek jegyzékében
morális elvárások elvileg lehetetlenné teszik a kölcsönösségen alapuló szerelmi viszony kialakulását. Másrészt pedig itt is arról a zárt önképkialakításról van szó, amely elutasítja a külső én-kép igazságát. A Szabad-ötletek József Attilája igyekszik megszégyeníteni analitikusát, mind testi, mind szellemi képességek terén, ezáltal pedig felforgatni az analitikus helyzet erőviszonyait. Mindehhez pedig a gáncsolás (vituperatio) klasszikus retorikából ismert fogását használja,4' mely, morális vagy intellektuális érvek hiányában, előszeretettel gúnyolódik a másik testi hiányosságain: „jól van Attila - mi még megférünk egymással / Gyömrőit ejtsd ki úgy a szivedből, mint a seg- / gedből a szart” (153: 4-6). Hosszan lehetne sorolni a válogatott szidalmakat („büdös kurva”, „gyalázatos”, „dögöljön meg” stb.), melyekkel analitikusát illeti, s melyek jó része szexuális tartalmú. Figyelemre méltó, hogy a szexuális tartalmú képzelgések tekintetében csupán egyetlen személy szerepel gyakrabban a kötetben, ez pedig, nem más, mint a „mama”. Nyilvánvaló, hogy a két személynek hasonló a funkciója ebben a lelki szerkezetben, a vérfertőző vágy miatti bűntudat és az e vágy beteljesíthetetlenségéből eredő frusztráció pedig magyarázat a durvaságokra. Furcsa módon azonban József Attila kései szerelmi költészetében is él a sértegetés retorikájával, épp a Gyömrői Edithez írott versekben.43 Az... aki szeretni gyáva vagy, a Majd megöregszel vagy a Ne bántsd, illetve a Magány című verseiben azonban a sértés „művészete” kifinomultabb és egyben konvencionálisabb is, mint a Szabad-ötletek 42 43 42 A vituperatio hagyománya már a Gyömrői Edithez írott versek előtt megjelenik József Attila költészetében, mint arra Tverdota György figyelmeztet az Egy költőre című Babits-pamflet kapcsán. Tverdota részletesen elemzi a sértés, a bántás, majd a bűntudat és a megbánás azt követő feltörését az Istenek halnak, az ember él kötetről írott recenzió, a nevezett vers, majd a Magad emésztő... kiengesztelése kapcsán. (Tverdota György: Zord bűnös vagyok azt hiszem - József Attila kései költészete. Pro Pannonia, Pécs, 2010. A „Bűn és bűnhődés” [31-38.], illetve a „Bűnvallomás” [39-60.] című fejezetek.) Az ... aki szeretni gyáva vagy, a Gyermekké tettél és részben a Magány a megbántás, a nyomában kialakuló bűntudat, majd a kibékülés mozzanatát mintegy felgyorsítva, egyetlen versen belül érzékelteti. 43 Tverdota György 1999-es József Attila-monográfiájában (Korona Kiadó, Budapest) hét ún. Edit-verset számol meg (és hatot közülük fel is sorol) a Nagyon fáj kötetben (Gyermekké tettél, Nagyon fáj, ... aki szeretni gyáva vagy, Ne bántsd, Magány, Majd megöregszel). Ezek mindegyikében felfedezhető valamilyen mértékben a viszonzatlan, visszautasított szerelem miatti szemrehányás, bosszú. 138