Z. Varga Zoltán: Önéletrajzi töredék, talált szöveg - Opus 14. (Budapest, 2014)
József Attila önelemző prózája - szabad asszociációk, önműködő írás verbális agresszió a Szabad-ötletek jegyzékében
kiengesztelődéssé és kiengeszteléssé válik, hogy végül megidézve József Attila kései költészetének témáit, a beteljesedett szerelem kozmikus képével záruljon.45 A Szabad-ötletek jegyzékében is igen jól megfigyelhető az egyszerű, köznapi, közvetlen nyelvhasználati formák jelenléte, melyekkel a beszélő nyelvi cselekvéseket valósít meg. A káromkodás, a szidalmazás, a sértés, a másik testének kigúnyolása, megszégyenítése, az átok, a rontás, az önbiztatás mind szerepelnek József Attila analitikus jegyzeteiben is. Am mindezeken kívül a „csúnya szavak” kapcsolódnak a költő korábbiakban már említett kratüloszi nyelvszemléletéhez. E szavak kiejtésével a költő olyan „szavakat állít a középpontba, amely lényünkkel eleve belső kapcsolatban állnak, lévén nyelvi tabuk áthágásai, elemi indulatkifejezések eszközei: a durvaságokat, káromkodásokat.”46 E szavakhoz, illetve az általuk kiváltott elemi testi ingerekhez (elpirulás, szégyenérzet, harag, szexuális izgalom) visszatérve mintegy megfeledkezünk a nyelvijei önkényességéről, s ajelölő és ajelölt közötti kapcsolatot szinte szükségszerűnek érezzük. „A trágár szóban sajátos erő lakozik, mely a hallgatót mintegy arra kényszeríti, hogy a vele megnevezett tárgyat, a nemi szervet vagy funkciókat kézzelfogható valóságban képzelje el” - fogalmaz híres, a trágárságról írott tanulmányában Ferenczi Sándor.47 Nagyon valószínű, hogy József Attila ismerhette a magyar pszichoanalitikus a cikkben kifejtett nézeteit, s Ferenczi nyelvszemlélete megvilágító erejű lehet a Szabad-ötletek működésének megértésében. Ferenczi ugyanis a trágár szavakat az emberi személyiségfejlődés korai szakaszának „nyomaiként” kezeli, melyekhez regresszív voltuknál fogva „olyan sajátságok tapadnak, melyekkel a lelki fejlődésnek bizonyos korábbi szakaszában minden szó fel van ruházva.”48 Ferenczi szerint a szavak többsége - bár ez a feltétele-45 Kassai György ezt a versvégződést is idézi az ősi tenger iránti vágy, a méhen belüli emlékek és a női öl iránti vágy azonos gyökereinek Ferenczi-féle elmélete, illetve József Attila költői világának kapcsolatát bizonyítva. Vö. Kassai György: Ferenczihatások nyomai József Attila pszichoanalitikus írásaiban. Thalassa (11), 2000. 2-3. 46 Tverdota György: József Attila nyelvszemlélete, II. (A névtől a szóig). ItK 1986/1-2. 66. 47 Ferenczi Sándor: A trágár szavakról. Adalékok a szexualitás lappangási korszakának lélektanához. In Uő: Lelki problémák a pszichoanalízis megvilágításában. Dick Manó, Budapest, 1918. 99. 48 Uo. 100. 141