Z. Varga Zoltán: Önéletrajzi töredék, talált szöveg - Opus 14. (Budapest, 2014)
József Attila önelemző prózája - szabad asszociációk, önműködő írás verbális agresszió a Szabad-ötletek jegyzékében
zett gyermeki ősnyelv jóval szűkösebb, mint felnőtt szókészletünk a használat során elveszíti képzetfelidéző hatalmát, s valódi - tehát önkényes kapcsolaton alapuló - jellé válik, ám a trágár szó megőrzi ezt az erejét. A trágár szavak a beszéd elsajátításának abból az időszakából tudósítanak, ahol a képzet felidézése és a valódi inger között még nincs különbség, és „a trágárság kimondása [...] fokozott mértékben mutatja azt, ami a legtöbb szónál alig hogy jelezve van, ti. hogy minden beszéd véghez nem vitt, abbahagyott cselekvést helyettesít”.® A Szabad-ötletek szublimálatlan, nyers indulatkitörései tehát ugyanoda vezetnek, mint József Attila költészetfilozófiai töprengései: a jelentés motiváltságának felismeréséig, a hangzósság és az értelem szükségszerű közelítésének eszményéig. A közlés, a beszéd által a beszélőben és a hallgatóban egyaránt kiváltott közvetlen, testi reakció példaszerű modellként áll a kratüloszi nyelvszemlélet radikális képviseléséhez József Attilánál. A Szabad-ötletek egyik helyén a következőképpen kommentálja a nyíltan szexuális tartalmú szavak felsorolását: „érdekes, én cselekvésbeli motorikus levezetést tudtam belé e szavakba s ezért nem használtam őket, mert szavakkal nem elégülhet ki az ember s azért nem elégítettek ki a cselekvések, mert szavak nélkül sem elégülhet ki az ember” (131:4-132:1). A szavak, a nyelv és a világtapasztalat talán legradikálisabban nem-nyelvi szférájának kölcsönös függését állítja tehát e szöveg is, mely mintha a fonákja lenne József Attila poétikájának. Mindenesetre ebből is látható, hogy a Szabad-ötletek jegyzéke, az önmagaság e „szégyenteljes” és vulgáris színrevitele szorosan - és nem csupán életrajzi, dokumentarista vagy pszichoanalitikus szempontból - kapcsolódik a költő költészetéhez, a szavakról való költészetfilozófiai töprengéseihez, a névadás motiváltságának kutatásához. József Attila költészetének és a Szabad-ötletek jegyzékének közös törekvése egy értelmes, vagyis viselkedésében és szerkezetében átlátott én-kép kialakítása és megjelenítése. Mindkét írásmódra igaz, hogy az önmegértés folyamata a testi és lelki én-fogalom felbontásán és megsokszorozásán keresztül zajlik, több tapasztalati, gondolati horizontban gondolja újra önazonosságát. Am amíg költészetének né- 49 49 Uo. 102 142