Alvincz József - Fazekas Sándor - Jójárt László - Kurucz Mihály: Mindent a magyar vidék jövőjéért. Mezőgazdaságunk 2010–2017 (Budapest, 2020)
ALVINCZ JÓZSEF – PORKOLÁB ESZTER – SZILI VIKTOR – SZLOVÁK SÁNDOR: A főbb mezőgazdasági ágazatok költség- és jövedelemhelyzete 2010 és 2017 között
a főbb mezőgazdasági ágazatok Költség- és jövedelEmhelyzete 2010 és 2017 között � 2212. táblázat. Az ősziárpa-termelés költség- és jövedelemhelyzete (változatlan áron) a) Nem tartalmaz támogatást. Forrás: AKI Tesztüzemi és Ágazati Információs Osztályán készült számítások legmagasabb értéket (200 ezer forint/hektár). Innentől kezdve már szigorúbb költséggazdálkodás mentén termeltek őszi árpát. Ki szeretnénk emelni, hogy miközben a folyó áron számolva 2011-ben volt a legalacsonyabb az önköltség és a második legmagasabb a fajlagos jövedelem, addig változatlan áron ebben az évben relatíve magas az önköltség (42 ezer forint/tonna). Ehhez kapcsolódik, hogy csakúgy, mint folyó áron, változatlan áron számolva is javuló (csökkenő) trendet mutat az önköltség alakulása romló jövedelmezőség mellett. Tehát a kitűnő jövedelemhelyzet gyakran inkább az aktuális piaci környezetnek tudható be, mintsem a hatékony termelésnek. Ugyanakkor ez a megállapítás csak idősoros elemzéseknél, az országos átlagok összehasonlításánál lehet mérvadó, hiszen egy adott mezőgazdasági üzem versenytársakkal szembeni hatékonyabb gazdálkodása, sokszor a hosszú távú életben maradás és jövedelmezőség záloga, függetlenül a mindenkire ugyanúgy ható piaci környezettől. Tritikálé A tritikálé a 90-es évek derekán kezdett elterjedni Magyarországon, annak ellenére, hogy nemesítésével már évtizedekkel korábban elkezdtek foglalkozni hazánkban. A búza és a rozs keresztezéséből született kultúra gyengébb minőségű talajokon is viszonylag jó hozamokat produkál, és a növénybetegségekkel szembeni ellenálló képessége is kiemelendő. Éppen ezért itthon általában a rozs alternatívájaként tartják számon, illetve a biogazdálkodásra törekvő termelők körében is a figyelem fókuszába kerül. A KSH adatai alapján vetésterülete 2004-ben érte el a csúcsot Magyarországon, amikor közel 160 ezer hektáron foglalkoztak vele, azonban 2015 óta elterjedése folyamatosan csökken, 2017-ben már kevesebb mint 100 ezer hektáron vetették. A globális termésterület több mint 4 millió hektár, aminek legnagyobb része Európában található. Megnevezés Mértékegység 2017. évi inputárakra korrigálva 2010 2014 2017 Termelési költség HUF/ha 161 179 194 494 197 237 Átlaghozam tonna/ha 3,42 4,82 5,25 Önköltség HUF/tonna 47 981 40 107 37 182 Értékesítési ár HUF/tonna 30 247 44 186 37 839 Fajlagos jövedelem a HUF/tonna –17 735 4 080 656