Bélyácz Katalin (szerk.): Kerényi Magda válogatott levelei és írásai - Electa (Budapest, 2022)
LEVELEK
162 LEVELEK 87. RuGáSI Gyula312 – és sok másban – Te vagy a nagymester, nekem nincs mindig türelmem „megépíteni” az ékezetes betűket ide-oda tologatva a gépet. Számtalanszor csókol Magdi Kedves Rugási Gyula, Indigóval készült másolat Ascona, 1993. február 26. köszönöm, hogy elküldte könyvét Szent Orpheusról,313 melynek elsősorban Kerényi-fejezetét 314 mindjárt alaposan átolvastam, de válaszhoz levelére csak most jutok. Nemcsak alaposan olvastam el, de tele is írtam elejétől végig marginális jegyzetekkel. Csodálkozom, hogy arra kér, vegyek részt valami formában egy debreceni folyóirat tervezett – vagy talán már megvalósított – Szentkuthy-különszámban. Nos, ettől a leghatározottabban tartózkodom még egy kritikus írás formájában is. Szentkuthy-Pfisterer Miklós315 szerint „Kerényit (is) megfertőzte a »germán mámor«, az »alapelvek« és a romantikus előfeltevések kritikátlan (sic!) kultusza, a műveiben megjelenő görög istenalakok valójában nem görögök, hanem németek stb.” Szentkuthy véleményével szemben Maga, kedves Gyula, elismerésre méltó módon kritikát is gyakorol. Akitől azonban mégis ezt a Kerényiről szóló állítást lehet idézni, az – s az annak szánt emlékkiadvány – nem számíthat arra, hogy tőlem ott akár „dokumentum”, akár „visszatekintő reflexió” szerepeljen. Se kedvem, se időm sincs ilyesmire. Elismerem, hogy nem vagyok objektív és azt is tudom, hogy „fecsely”-re nem vagyok alkalmas, ugyanis az igényem magammal szemben is, egy megalapozott, precíz és jól felépített vitairattal szemben túl differenciált. 312 Lásd 250. jegyzet. 313 Rugási Gyula: Szent Orpheusz arcképe. H.n., József Attila Kör – Pesti Szalon Könyvkiadó, 1992. 314 Uo., 75–88. 315 Szentkuthy Miklós (1908–1988): Magyar író. Kerényi elleni kritikájáról lásd a Bevezetőt, illetve ott a 33–35. jegyzetet.