Beney Zsuzsa: Az elérhetetlen jelentés. Összegyűjtött irodalmi esszék I. (Budapest, 2010)

Pilinszky János

IDEGEN VAGY SZEGÉNY Pilinszky János két József Attila-verséről József Attila Katonája a mindenségnek, bakája a nyomorúságnak, teszünk azzal valamit is, hogy a füvek zöldellő erejébe visszahelyezzük a halottat? Újra József Attila Te, bakája a mindenségnek. Én, kadottja valami másnak. Odaadnám tiszti kesztyűmet cserébe a bakaruhának. Pilinszky József Attila című verse 1971 őszén, az Újra Jó­zsef Attila 1972 vége felé jelent meg. Ez a két dátum elég közeli ahhoz, hogy feltételezhessük: ugyanazon, a két vers megírása között nem elnyugvó probléma szólal meg bennük. Mi lehet ez? - a József Attila-élmény realizálása, megfogalmazásának igénye-e? Vagy ennek fényében - költészetet költészettel megvilágítva - a vágy, hogy saját költői helyét kijelölje? Vagy ezen túl, mindkettőnél fonto­sabban talán a létezés két lehetőségének meghatározása, a mindenségben és azon kívül, „valami más”-ban? Való­színű, hogy a vers motivációja e három lépcsőn keresztül

Next