Boros Oszkár et al. (szerk.): „…kettős, egymást tükröző világban”. Poétikai formációk a késő- és posztmodern magyar lírában - Kultúra - irodalom (Budapest, 2015)
III. Fordítás és intertextualitás
MUDRICZKI JUDIT A prózába ékelt versfordítás alakváltozatai Az éneklő teknős Alize Csodaországában Az idény 150 éve, hogy megjelent Lewis Carroll Alice in Wonderland című műve, amelyet a laikus olvasók, irodalmárok és kutatók egyaránt az angol irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotásának tartanak. A versbetétekkel tűzdelt regényt Szerb Antal a 20. század első felében a következő szavakkal jellemezte: „Minden nemzetnek vannak sajátosságai, amelyeket nem lehet megmagyarázni; Angliát csak az érti meg, aki élvezni tudja Alice kalandjait.”12 Ez a szemlélet napjainkban azért tűnhet újra aktuálisnak, mert az utóbbi években nemzetközi fordítástudományi körökben megnőtt az érdeklődés az ilyen jelentőségű irodalmi szövegek iránt. Ugyanakkor a mű magyar recepciótörténete szempontjából egy sajátos kettőségnek lehetünk tanúi. Egyrészt időről időre felmerül a mű újrafordításának igénye, amit az is jól tükröz, hogy megjelenése óta hatvanegy magyar fordítása és adaptációja jelent meg nyomtatásban a könyvnek, ám ennek ellenére a magyar olvasók körében az Alice története sokkal idegenebbnek tűnik, mint például Micimackóé.4 Jelen tanulmány 1 A továbbiakban az összes angol nyelvű idézet az alábbi kiadásból származik: Lewis Carroll, Alice in Wonderland, ed. Donald J. Gray, Norton, New York - London, 1992.Szerb Antal, A világirodalom története, Magvető, Budapest, 1941, 569. 3 Kérchy Anna, Bibliography and Essay on the Hungarian Translations of Alice’s Adventures in Wonderland = Alice in a World of Wonderlands. Translations of Alices Adventures in Wonderland in 150 Languages to Celebrate the 150th Anniversary of the Original Publication, ed. Jon Lindseth - Markus Lang, Oak Knoll Press, New York, 2015. A magyar fordítások megjelenése szempontjából érdemes azt is kiemelni, hogy 1989 előtt 15, azóta pedig 46 könyv jelent meg, amely egyértelműen arra utal, hogy az elmúlt 25 évben a magyar kiadók körében megnőtt az érdeklődés Lewis Carroll műve iránt. 4 Vö. Kappanyos András, Bajuszbögre, lefordítatlan. Műfordítás, adaptáció, kulturális transzfer, Akadémiai doktori értekezés, Budapest, 2013, 198. Elekes Dóra, A gyerekek is szeretik a jó szöveget, a jó mondatokat ( http://meseutca.hu/2011/12/13/a-gyerekek-is-szeretik-a-jo-szoveget-a-jo-mondatokat-2/ (Letöltés ideje: 2015. 01. 10.) Ez az általánosítás azonban alapvetően a magyarországi magyar olvasókra vonatkozik. Amennyiben a diaszpórában élő magyarság olvasmányélményét is tanulmányoznánk, valószínűleg módosítva-