Czövek Judit (szerk.): Imádságos asszony. Erdélyi Zsuzsanna köszöntése (Budapest, 2003)
Kupó Jenő: Vallási élet Pécskán
* 216 *rodását. Pocskán a felmerült igényekhez való alkalmazkodás jeleként tartható számon a Kolping-család megalakítása. A szertartások nyelve a magyar. Van néhány család (5-6), akik igényelték a plébánostól a román nyelvű istentisztelet bevezetését, de az ettől elzárkózott. Legfőbb indoka az volt, hogy pont ezek a hívek nem járnak a templomba, „az üres templomnak pedig nem fog misézni”. (Az utóbbi évtizedben a Bánságban a római katolikus szertartásokban is megjelent már a román nyelv többnyelvű istentiszteletek formájában.9) A kisszámú református magyarság lelki gondozását is a katolikus plébános végzi. A római katolikus és református hívek mellett néhány baptista, jehova és ortodox vallású személyt is számon tarthatunk a magyar nemzetiséget vállalók között. A közösség vallási életének néhány részletét elemezve szembetűnő a családi indíttatás fontossága, a későbbi intenzitás vonatkozásában pedig a plébános személyisége meghatározó. A vidéki lakosság életkörülményeinek átalakulásával a vallással, az egyházzal és a pappal szembeni elvárások is megváltoznak. Bibliográfia. Bálint Sándor 1944- Boldogasszony vendégségében. Budapest. Barna Gábor 2000. július 18. Vallás, mint menedék. A vallás szerepe az identitás megszerkesztésében. Máriaradna. Budapest: MTA Néprajzi Kutatóintézete. Barna Gábor — Pusztai Bertalan 1999- Egy változó ünnep szent és profán között. In Szent és profán között. Pusztai Bertalan (szerk.): A szeged-alsóvárosi búcsú. Szeged: József Attila Tudományegyetem Néprajzi Tanszék, 19—16. Bíró A. Zoltán - Bodó Julianna — Gagyi József — Magyari Nándor László — Magyari Vincze Enikő — Oláh Sándor — Túrós Endre 1999- Nemcsak az a környezet, ami zöld. In Kiss Tamás (szerk.): A szemtől szembeni formációk kommunikációs viszonyai. Budapest: Új Mandátum Kiadó. Harai János 1998. Székhely — Kolping-ház. In Kolping 1998. I. Romániai Kolping Szövetség, Brașov. Heinrich József 2000. július 18./A Csanád-Temesvári Egyházmegye múltja és jelene. Budapest: MTA Néprajzi Kutatóintézete. Keményfi Róbert 2000. Szakrális tér —„etnicitás” - nemzetállam. Szakrális térfolyamatok elemzési lehetőségei az etnikai dinamika alapján. In Cseri Miklós — Kósa László — T. Bereczki Ibolya (szerk.): Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón. Szentendre, 33—50. Kupó Jenő 2000. A pécskai Kolping. Budapest: MTA Néprajzi Kutatóintézete. — 2001. Multikulturális viszonyok a Bánságban. In Eger György — Josef Langer (szerk.): Határ, régió, etnikumok Közép-Európában. Budapest: Osiris, 2016—217-Nagyhalmágyi Sándor 1999■ Magyarpécska múltjából. Pécska Papp Z. Attila 1997- Bánsági falvak szórványmagyarsága — helyzetképek, azonosulási stratégiák. In Albert Ferenc — Bodó Barna — Papp Z. Attila (szerk): Peremlét és megmaradás. Temesvár: Szórvány Füzetek, 73—113. Seligman, Adam B. 1997- A civil társadalom eszméje. Kávé Kiadó. 1999 Barna 2000. július 18-i előadás. Vallási élet Pécskán