Fedinec Csilla - Szarka László - Vizi Balázs: Etnikai pártok Kelet-Közép-Európában, 1989-2014 (Budapest, 2018)
Vízi Balázs: A kisebbségek politikai képviseletének keretei nemzetközi színtéren
10 ■ A KIsEBBSÉGEK POLITIKAI KÉPVISELETÉNEK KERETEI NEMZETKÖZI SZÍNTÉREN szabályok között ugyanis a politikai párt adhat esélyt arra, hogy egy kisebbség a választott döntéshozó testületekben a kisebbségi közösség számára fontos, az identitását érintő politikai kérdésekbe bele tudjon szólni. Az európai államok között nem ismeretlen megoldás, hogy a kisebbségek számára akár kedvezményes választási feltételekkel vagy alkotmányos garanciákkal segítsék a parlamenti képviselet megszerzését.* 3 A közép- és kelet-európai országokban ez ritkán bizonyult hatékony eszköznek és a jelentős lélekszámú kisebbségek pártjai számára a rendes választási eljárásban megszerzett legitimációt nem is helyettesítheti. A kisebbségi pártok kormányzati vagy ellenzéki szerepe, a kisebbségek politikai képviseletének kérdése a térség országainak európai integrációjában is figyelmet kapott. Ráadásul az 1990-es évek elején kialakult nemzetközi kisebbségvédelmi intézményrendszer, a kisebbségi jogok iránti fokozott figyelem új lehetőségeket adott a kisebbségeknek is a közéleti részvételben. Ez elsősorban a civil szervezetek előtt nyitott utat, de természetesen a kisebbségek érdekeinek megjelenítésében a kisebbségi civil szervezetek és a kisebbségi pártok sokszor szimbiózisban működnek, ami különösen igaz a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartásukra. Nemzetközi szinten két fejlemény érdemes figyelemre ebben a tekintetben: a nemzetközi kisebbségvédelmi mechanizmusok kialakulása és az európai integráció folyamata. Egyfelől a kisebbségek egyre inkább elismert szerepet kaptak a kisebbségi jogokra vonatkozóan kialakult különböző nemzetközi monitoring és ellenőrző eljárásokban, amely közvetlen kommunikációs csatornákat nyitott meg számukra az érintett nemzetközi szervezetekkel. Másfelől pedig az EU bizonyos politikáit és struktúráit úgy is vizsgálhatjuk, mint amelyek új politikai részvételi lehetőségeket teremtenek a kisebbségek számára. A nemzetközi kapcsolatokban az államok domináns szerepe megkérdőjelezhetetlen és a nemzetközi jogban is egyedül az állam rendelkezik teljes jogalanyisággal. Az elmúlt évtizedekben azonban az államok közötti szoros nemzetközi együttműködések, az emberi jogok nemzetközi védelme és Európában a példátlan intézményi integráció (a számos regionális nemzetközi szervezeten kívül mindenekelőtt az Európai Unióban) más, potenciális nemzetközi szereplők számára is teret nyitottak. Ezek a fejlemények a nemzeti, etnikai kisebbségek helyzetére is hatással voltak Európában. Az alábbiakban először intézményi megközelítésből áttekintjük a különböző nemzetközi fórumokat, amelyek valamilyen formában a kisebbségek részvételének is teret adnak, majd az európai integráció által nyújtott lehetőségeket vizsgáljuk meg. A két intézményi fejlődés segíthet jobban megérteni az EU-n belül élő kisebbségek politikai helyzetének sajátosságait, nemzetközi érdekérvényesítési esélyeit. lat, L. — Robotin, M. (eds.): A New Balance: Democracy and Minorities in Post-Communist Europe. Budapest, 2002, Local Government and Public Reform Initiative. 3 Vö. Verstichel, A.: Participation, Representation and Identity. Antwerp-Oxford-Portland, 2009, Intersentia, 382-437.