Fodor László: A falu füstje. A települési önkormányzatok és a környezet védelme a 21. század eleji Magyarországon (Budapest, 2019)
II. RÉSZ AZ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRNYEZETPOLITIKAIKÖRNYEZETJOGI KAPCSOLATRENDSZERE - 3. A horizontális kapcsolatok
1954 � AZ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRNYEZETPOLITIKAI-KÖRNYEZETJOGI KAPCSOLATRENDSZERE Az ökologikus közösségek ugyanis a hely eltartó képességéhez igazodó, önellátásra törekvő közösségek, amelyek jellemzően önellátásra törekszenek, biogazdálkodást folytatnak, helyi építőanyagokat hasznosítanak, igyekeznek a különféle közszolgáltatásokat kiváltani (például saját vízellátással és szennyvíztisztítással, alternatív energiahordozók hasznosításával) stb. Fenntartható voltukat erősíti, hogy valóban közösségek (összetartanak, például kulturális, vallási-spirituális értelemben, a hagyományok és más közös értékek ápolásában, egymásra utaltságukban). 432 Az ilyen közösségek jobban odafigyelnek szűkebb és tágabb környezetükre, s gyakran törekednek arra, hogy az önkormányzat (illetve cégeik) tevékenységét is ilyen irányban befolyásolják, a lakosság szemléletét formálják. Település(rész) esetén a településrendezés során sajátos igényeket érvényesítenek, de arra is van példa (Somogyvámos, Krisna-völgy), hogy az önkormányzat mentesíti őket a nem közművel gyűjtött szennyvízre vonatkozó közszolgáltatás igénybevételének kötelezettsége alól. 433 A visnyei helyi szabályozás 434 külterületi lakott helynek minősíti Visnyeszéplakot, (bizonyos, például a zöldterület magas arányát, a táj jellegének megőrzését biztosító korlátozásokkal) lehetővé téve az építkezéseket, közszolgáltatásokat biztosít (például zsákos formában a hulladékgyűjtést), itt nincs viszont kedvezmény a szennyvízkezelésre. 435 A közösség kezdeményezte helyi jelentőségű természetvédelmi oltalom rögzítésére 2010-ben nem került sor, annak ellenére egyébként, hogy a kezdeményezők a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát is segítségül hívták ügyükben. 436 A háttérben nem annyira az együttműködési készségnek, hanem inkább a védettség ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével járó, több millió forintnyi díj fedezetének a hiánya állt. (Az önkormányzat egyébként lépéseket tett a védettség kimondására, például a hatályos HÉSz 15. §-a kifejezetten megemlékezik a terület helyi oltalomra érdemes voltáról, s előirányozza a védettségről szóló, külön rendelet megalkotását.) 432 Mint Bányai Orsolya rámutat, ez értelmezhető a fenntarthatóság negyedik pilléreként, a környezeti, gazdasági és társadalmi pillér mellett. Bányai: A jövő reménységei, 95. 433 Bányai: A jövő reménységei, 102. 434 Visnye község képviselőtestületének 8/2000 (IX.28.) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról, 10. §. (2018.07.06.). 435 Bányai: A jövő reménységei, 102. 436 A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának állásfoglalása Visnyeszéplak területének helyi védetté nyilvánítása tárgyában, Budapest, 2010.11.26. (ügyszám: MO-420/2010.)