Hajnáczky Tamás - Szále László (szerk.): „Ne félj, a tél meg fog gyötörni”. Válogatott írások szegénységről, cigányságról, kirekesztettségről - Magyarország felfedezése (Budapest, 2017)
Akinek korog a gyomra - Szociográfia, riport
Tanács István: Napszámosok A szegény embereknek rengeteg kedvezmény jár tehát Magyarországon , de ezek kis kedvezmények, gondos vagy hanyag, lelkiismeretes vagy szeszélyes helyi döntéshozóktól függ, hogy megkapják-e őket. És aki megkapja, abban is mindig ott motoszkál az irigy gondolat, hogy más többet kapott, ezért esetleg ő is kaphatott volna többet, mint amennyit kapott, vagyis kevesebbet kapott, mint amennyi járna. Nyírő Lajosnak az az érzése, hogy a gazdagabb emberek is közpénzből élnek Magyarországon, csak valahogy azok sokkal többet tudnak megszerezni maguknak. A szegénynek az a tét, hogy nyáron is kap-e ingyen ebédet a gyereke. Ez pár ezer forint. A gazdagabb még milliókat kap szőlőtámogatásra, bodzatámogatásra, gázolaj-támogatásra, aszálykártérítésre, jégverési kártérítésre. Ennek a kapitalizmusnak az volna a logikája, hogy adnak milliókat a vállalkozónak, hogy fejlessze a vállalkozását, adjon munkát azoknak, akik nem tudnak vállalkozni. De ha jól értem, Nyírő Lajos szerint a gazdagabb ember éppen úgy feléli a költségvetési milliókat, ahogy a szegény ember gyereke megeszi az ingyen ebédet, aztán újra megéhezik. Az Európai Unió várja, hogy majd csak „lecsorog” a jólét a szegényekhez is, ha már virágzik a gazdaság — a gazdaság azonban sehogyan sem akar felvirágozni. Valaki például kap 2-3 millió forintot, hogy újratelepítsen egy hektár szőlőt. A földet föl kellene mélyen szántani valami nagy géppel , de a szőlő akkor sem jajgat, ha sekélyebben szántják. Úgy kevesebb gázolaj fogy, de az unió vagy a helytartói nem a gázolajat nézik, hanem a számlát. Azt pedig lehet venni tíz százalékért valami számlagyárból. Műtrágyát is előírnak a támogatott telepítéshez - meg szokták venni, megvan róla a teljesen szabályos számla, ellenben nem muszáj mindet a szőlő alá szórni. Egy részét eladják kéz alatt, az ára tiszta bevétel. Nemcsak a telepítést támogatja az unió, hanem a régi szőlők kivágását, illetve a fajtaváltást is. Meg a biogazdálkodást. Meg az állatjólétet. De például a madárinfluenza és a Négy Mancs akciózása óta kevés a vízi szárnyas a térségben, pedig a tömés és a túlképés nagyon sok szegény embernek adott jó jövedelmet. — Én is vállalnék tömést, de alig van májhiba — mondja Nyírő Lajos, aki sokszor elképzelte már, hogy ha találkozna a Négy Mancs leselkedő aktivistáival, irgalmatlanul megrugdosná őket. Ő nagyon szeretné, ha itt, a tanyavilágban juttatnának a rászorulóknak választási malacot, kiscsirkét meg tápot. Tudná, hogyan kell fölnevelni őket, mert az Alföldön ennyire mindenki tud gazdálkodni. Nem is érti, hogy Hegedűs Zsuzsa, a miniszterelnök tanácsadója miért a borsodi cigányoknak osztogatja a kiscsirkét.