Havasréti József: Széteső dichotómiák. Színterek és diskurzusok a magyar neoavantgárdban - Kommunikáció- és kultúratudományi tanulmányok (Budapest, 2009)

II. Színterek

S/INTERNIK és a monokróm színvilág kettőssége. Somogyi Győző érdeklődése kevésbé szelektív és elvont, inkább begyűjtő és totalizáló jellegű. Noha vannak kristályosodási pontjai - mint a paraszti építészet és a szakrális folklór -, valójában mindent (tájat, épületet, embert, állatot, szobrot és képet) egyaránt bekebelez, a népi kultúra tárgyi és spirituális teljességét egyaránt beemeli saját, e teljesség autentikus képviseletére igényt tartó világába. Gesztusának köszönhetően képviseleti igénye és a képviseletre való jogosultsága látványosan megerősödik, és ezért - a Keserű Ilona példáján szemléltetett, szintén a szakrális folklórból ihletet merítő mű­vészet absztrakt és meditatív képi világtól eltérően - profetikus jelleget ölt. De a táj és a tradíciók által meghatározott kánon megalkotása és képviselete mellett fontosnak tartom azokat a konceptuális mintákat is megemlíteni, melyek alapján a Káli-medenceiek tevékenysége e kánon­tól függetlenül is értelmezhető. Ilyenek például a műalkotás társadalmi kontextusát a művészet médiumának tekintő, a közélet problémáira érzékeny, nem ritkán erőteljesen politizáló irányzatok és megközelítések (lásd Mészöly 1993). Társadalmi kontextusnak tekinthető a Káli-meden­ceiek sajátos életmódja is: az életvitel egésze: az egyedi műalkotás, az életstílus, a munka, a táplálkozás, az ünnepek rendje - ebből a szempont­ból tekintve egységes műalkotássá stilizálódik. Társadalmi kontextus lehet a természeti környezethez való viszony, a környezetet kímélő „zöld” techno­lógiák alkalmazása, az ökológiai gondolkodás propagandisztikus képviselete, a táj egy részletének művé formálása vagy műalkotássá nyilvánítása - és általában idetartozik minden olyan kísérlet, amely az „erőforrások” meg­­újítását-megóvását érinti. A biogazdálkodás egy salföldi kertben, a falu főutcáján lóháton közlekedő Somogyi Győző, vagy a karikahajtás mint „olimpiai” műsorszám a kisörspusztai olimpián egyaránt az erőforrások művészetének („Ressource Kunst”) tekinthető (vö. Jappe 1989). 4. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, FALUROMBOLÁS, FALUKÍSÉRLET A Káli-medenceiek életformakísérlete nem értelmezhető a hetvenes évek településfejlesztési és közigazgatási problémáinak figyelembevétele nélkül. Az Országos Településfejlesztési Koncepció következtében országszerte végbement az aprófalvak lakosságának elöregedése, illetve elvándorlása, ennek következtében például a Balaton-felvidéken lehetőség nyílt arra, hogy az érdeklődők rendkívül olcsón vásároljanak házakat és birtokokat, illetve hogy a modernizációs folyamatok által elkerült vidéken egy érin­tetlen, valamiféle „aranykori” életvezetési stílust valósítsanak meg. A le­

Next