Havasréti József - Szijártó Zsolt (szerk.): Reflexió(k) vagy „mélyfúrások”? A kultúrakutatás változatai a „kulturális fordulat” után - Kommunikáció- és kultúratudományi tanulmányok (Budapest, 2008)
4. Underground
HAVASRÉTI JÓZSEF Ady-, Kosztolányi-, Pilinszky-, József Attila-, illetve Füst Milán-hatás, ez azonban nemcsak epigonizmusként értelmezhető, hanem a költői szerepek próbálgatásaként is. Füst Milán hatása különösen kiemelendő, hiszen míg József Attila vagy Pilinszky imitálása jól bevált, széles körben elterjedt eljárása volt a korszak irodalmi törekvéseinek. Füst Milánt viszonylag kevesen választották példaképüknek, noha excentrikussága, karakteres költői nyelve, a kortárs költői köznyelvben való devalválatlansága miatt (elvben) rendkívül magas inspirációs értékű volt.28 Hajas egyes költeményeit olvasva könnyen felismerhetők bennük Füst Milán költészetének jellegzetes ismertetőjegyei, amelyek - itt nagyon leegyszerűsítve - a formát illetően a hosszú soros szabad vers, a szókincset illetően pedig az ódon, „archaikus méltóságú” és a „prózai” szavak keveredése, a hangoltságot illetően pedig a kozmikus, az egzisztenciális és a történelmi szorongás lennének.29 A Szövegek kötet elejére helyezett és egyúttal az önálló fejezet rangjára emelt Gyermekkorom című vers is feltételezhetően Füst Milán „maszkjában” íródott, és részben ezért, részben ettől függetlenül is a Hajaspeuvre jelentős és izgalmas darabjának tekinthető.30 A mintaválasztás gesztusa eredeti és kutató szellemű lírikust sejtet, és az önéletrajzi elemekből-emlékekből építkező költemény - a későbbi, egyre barbárabb Hajas-írásokban jelentkező vér- és kínzásdömping ellenében - egy valóban szerethető szerzőt mutat be. A szerző árnyalatnyi nosztalgiával, de nosztalgiáját tárgyias képsorokkal fegyelmezve helyezi egymásra a gyerekkor mikrokozmoszának képeit. „Körülbelül olyan lehettem kétéves koromban, mint egy rosszul feltekert sötétvörös / pamutszál-gombolyag, / hatévesen csontig soványodott, kaszáló lábú, összetett szemű, izgékony csáppal csapkodó kis sáska” (Hajas 2005, 17). A Hajasra általában is jellemző testies és testes érzékiség ekkor még sokkal szelídebb formában 28 Hajas rendkívül nagyra tartotta Füst Milánt. „Le vagyok nyűgözve tőle. Első alkalomtól kezdve, amikor először olvastam Füst Milán-verset: mmm, hát ezt lehet? [...] Baromi nagyszabású figura” (Hajas 2005, 441–442). 29 E jegyeket Somlyó György tanulmánya alapján foglalom össze (Somlyó 1993, 104. skk.). 30 Hajas a verset gimnazistaként, tizenöt éves kora körül írta, lásd az Eötvös Diák 1964. február 2-i számát. Egyébként a Gyermekkorom nem próza, mint a kötet szerkesztője tudni véli (Hajas 2005, 462), hanem hosszú soros szabad vers, Füst Milán jellegzetes (Karinthy Frigyest paródiára is késztető) versformája.