Komoróczy Géza (szerk.): Szilágyi János György - Örvények fölé épülő harmónia I. Interjúk, dokumentumok, levelek (Budapest, 2018)
Szilágyi János György interjúi - I. Egzisztenciális tudomány
EGZISZTENCIÁLIS TUDOMÁNY L. Gy., ...a Barkochbában, igen, amikor Szántó Judit,132 szóval, a felesége vagy az élettársa öngyilkos lesz, és ezt kibarkochbázzák, akkor azt mondja, mi folyton, napról napra meg akartunk halni, állandóan, ők inkább élni szeretnének, ha lehetne.133 SzJ Gy. Igen. L. Gy.: Ez nagyon jó különbségtevés. Kosztolányi apáddal volt egyidős, ugye? SzJ Gy : Igen. Jóban is voltak, így volt... M. A.: Igen, a dedikált könyv... SzJGy: Valahol együtt nyaraltak, és akkor adta a Káin című novelláskötetét a bátyámnak, második születésnapjára dedikálva.134 Igen, egy újságnál dolgoztak a világháború alatt. Azt hiszem, hogy a Pesti Naplónál.135 Úgy emlékszem, de nem vagyok biztos benne. * M. A.: Eljutottunk a doktorátusig. De egy picit még tértünk vissza az előzőekhez. Említette, hogy 1938-ban mentek el Olaszországba. Vagy 39-ben? SzJGy: 39-ben. M. A.: És mennyi időre? Ez volt az első külföldi útja? Milyen élményt jelentett? SzJGy: Igen, hát korábban voltunk a bátyámmal, egy hétre Bécsben, gyerekkorunkban. M. A.: Ez a 39-es, ez tanulmányút volt? SzJGy: Ez már tanulmányút volt, mert akkor én már harmadéves egyetemi hallgató voltam. Mint már mondtam a múltkor, Rényi Alfréd barátommal voltunk ott két hétre, és akkor tört ki a világháború. Igen, ez volt az első közvetlen megismerkedésem az antik művészettel, de engem akkor ez nem nagyon érdekelt, inkább Róma érdekelt. Az ókori Róma. Úgyhogy Rényi barátommal, aki minden hülyeségre kapható volt, körbejárták az aurelianusi városfalat; ez a 3. század 70-es éveiben épült, akkor már féltek a germán törzsek betörésétől, és Aurelianus császár Rómát fallal vette körül. Most ezt persze va 132 Szántó Judit (1903-1963) szavalóművész. 1920 és 1924 között Hidas Antal felesége volt. Később egy ideig József Attila élettársa. Részt vett a munkásmozgalomban. 1948-tól a József Attila Múzeumot szervezte, majd 1955-től a Petőfi Irodalmi Múzeum osztályvezetője volt. Rendszeresen járt művelődési házakba, múzeumokba előadást tartani József Attiláról. 133 Az idézet: „...Mi naponta ötször-hatszor meg akartunk halni. Ők inkább élni szeretnének, ha lehetne.” Kosztolányi Dezső: „Barkokiba”. Először megjelent: „Ezerkilencszázharminchárom” (Pesti Hírlap, 1933. szeptember 10.); majd a Tengerszem című kötetben (Budapest: Révai, 1936), pp. 195-206; újabb kiadások: Kosztolányi Dezső Összes novellája. Sajtó alá rend. Réz Pál (Budapest: Helikon, 1994), pp. 1067-1078; Esti Kornél kalandjai, szerk. Papp Csaba (Budapest: Osiris, 2000). Összes novellái: II. Sajtó alá rend. Réz Pál (Budapest: Osiris, 2007), pp. 329-338, az utóbbiban az idézett hely: p. 331.-A játék történetéről, népszerűségéről Karinthy Frigyes és Kosztolányi körében Scheiber Sándor ír: Folklór és tárgytörténet, I (1977), pp. 245-256 (gazdag anyaggal, korábbról is, későbbről is, a játékról irodalmi szövegekben). Kosztolányi, a versek és az Esti Kornél, igen közel álltak Sziny szívéhez, sorokat, jeleneteket, hosszabb prózai részletet is, fejből idézett, emlegetett. 134 Kosztolányi Dezső, Káln. Novellák (Budapest: Pallas, 1918). A kötet megvan Szily hagyatékában. 135 Erről: Lengyel András: „Hatvány Lajos Pesti Naplója (1917-1919)”, Magyar Könyvszemle, 122 (2006), pp. 338-359, kül. p. 344. Szilágyi Hugó a lapnál a fővárosi rovat vezetője volt.